-
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17. -
861 éve koronázták
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
2024.07.15. -
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27.
Székesfehérvár a török korban - már lehet regisztrálni az előadásra
Dr. Kolláth Ágnes a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart előadást a Csók István Képtárban október 9-én pénteken. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a bejelentkezes@szikm.hu címen lehet.
2020.10.04. 19:41 |
Székesfehérvár 1543-ban került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, s véglegesen csak 1688-ban sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalni. Mindkét fél tisztában volt a város stratégiai és szimbolikus jelentőségével, így e másfél száz év alatt többször is ádáz harcok folytak birtoklásáért. A tizenöt éves háború ostromai a mai napig meghatározzák településünk képét, hiszen ekkor dőlt romba a magyar királyok koronázó bazilikája és pusztult el a középkori épületek többsége. Ugyanakkor a hódoltság békésebb időszakaiban lehetőség nyílt a gazdasági és kulturális fejlődésre, aminek csekély emlékeit még ma is láthatjuk. Az előadó a korszak mindkét arcát igyekszik bemutatni a történeti és régészeti források segítségével.