-
„Őrizd meg és emlékezz!”
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség több mint egy évszázados történetét mutatja be az az állandó kiállítás, amely vasárnap délután nyílt meg a Székesfehérvári Zsidó Hitközség imatermében. Az „Őrizd meg és emlékezz!” a Holokauszt 80. évfordulójára készült el.
2024.11.17. -
Őrizd meg és emlékezz!
Őrizd meg és emlékezz! címmel nyílik meg 2024. november 17-én, vasárnap a Székesfehérvári Zsidó Hitközség történetéről szóló kiállítás a Várkörút 19. szám alatt. A hitközség 1837 és 1956 közötti történetét feldolgozó tárlat a két fehérvári zsinagóga építéséről, azok lerombolásáról, a fehérvári zsidóság virágkoráról és az 1944-es deportálásról is megemlékezik.
2024.11.15. -
Az utolsó magyar születésű király
1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.
2024.11.11. -
Százéves a gyermekosztály
1924-ben nem más, mint a nagy mesemondó fia, dr. Benedek Elek hívta életre Székesfehérváron a szülészettel együtt a fekvőbeteg gyermekellátást. Azóta az újszülöttek és a gyermekek ellátása rengeteget változott, de az itt dolgozók elhivatottsága, gyermekszeretete állandó. A kerek születésnapot a kórház auditóriumában ünnepelték meg szerda délután.
2024.11.06.
Székesfehérvár a török korban - már lehet regisztrálni az előadásra
Dr. Kolláth Ágnes a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart előadást a Csók István Képtárban október 9-én pénteken. A programon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni a bejelentkezes@szikm.hu címen lehet.
2020.10.04. 19:41 |
Székesfehérvár 1543-ban került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, s véglegesen csak 1688-ban sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalni. Mindkét fél tisztában volt a város stratégiai és szimbolikus jelentőségével, így e másfél száz év alatt többször is ádáz harcok folytak birtoklásáért. A tizenöt éves háború ostromai a mai napig meghatározzák településünk képét, hiszen ekkor dőlt romba a magyar királyok koronázó bazilikája és pusztult el a középkori épületek többsége. Ugyanakkor a hódoltság békésebb időszakaiban lehetőség nyílt a gazdasági és kulturális fejlődésre, aminek csekély emlékeit még ma is láthatjuk. Az előadó a korszak mindkét arcát igyekszik bemutatni a történeti és régészeti források segítségével.