Szenzációs leletek kerültek elő a fehérvári rablóásatás helyszínén

Már biztos, hogy egy római épület maradványait fosztogatták illegális kincskeresők Székesfehérvár déli határában, a Börgöndi út mellett. A Szent István Király Múzeum szakemberei megkezdték a leletmentést. A feltárás nem várt eredményeket hozott: egy római kori ládika maradványai is előkerültek, és az sem kizárt, hogy az első római villagazdaságot sikerült azonosítani Székesfehérváron.
2022.11.01. 16:16 |
Szenzációs leletek kerültek elő a fehérvári rablóásatás helyszínén

A mentőfeltárást csütörtökön kezdték meg Kiss Alexandra régész irányítása mellett a Szent István Király Múzeum munkatársai a rablógödröknél.

Egy hete rablóásatás nyomaira bukkantak ugyanis Székesfehérvár határában. Feltehetően több hektáros területet fosztogattak az illegális kincskeresők. A Szent István Király Múzeum az esetet bejelentette a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának. A rablóásatásról a hatóság a rendőrséget is értesítette. A munkálatok előtt a múzeum bejelentése alapján a tűzszerészek a helyszínen jártak. A területen tüzérségi lövedékek, lőszerek, kézigránátok is voltak.

Már az előzetes terepbejárás alkalmával is feltételezni lehetett, hogy római kori leletekről van szó, a több méteres rablógödör mellett rengeteg tegulatöredék került elő. Ezek nagy méretű peremes téglalapok, amiket a rómaiak háztetők fedéséhez használtak, de volt, hogy ilyen cserepekkel rakták ki a vízelvezető csatornák oldalait is, sőt még téglasírokhoz is használták őket. A helyszínen azt is megállapították a szakemberek, hogy ritkán látni olyan barbár pusztítást, amit ezen a helyen végeztek a kincskeresők.

A leletmentés során már az első nap komoly eredményt hozott: "Sikerült igazolni a feltevést, hogy egy római épületbe bontottak bele, azt bolygatták meg. Ennek az omladékrétegét törték át, és alatta kerestek – valószínűleg mélykereső használatával – valamilyen leleteket. A bolygatás alapján már azt is tudjuk, hogy az épület külső omladékrétegét fogtuk meg. Nem számítunk padlórétegre, mert a falon kívül ledőlt háztetőnek az omladékrétege látható, és alatta pedig talán a római kori humuszréteg." – mondta el Kiss Alexandra, aki egy különleges tárgyleletről is beszámolt.

"Az egyik rablógödörnek a szélén római kori ládikaveret töredékeit találtuk meg. Ezek valószínűleg bent maradtak, miután az illegális kincskeresők kifosztották a lelőhelyet. Az omladékréteg alatt sikerült megtalálni a ládika fogantyúját is. Miután fémdetektorral vizsgáltuk az omladékot, további jelet észleltünk és előkerült egy további veret, szintén fogantyúval." – erősítette meg Kiss Alexandra. A római korban értékmegőrzésre használták az ilyen ládikákat, számos személyes tárgyat tároltak bennük, úgymint női pipereeszközöket, a hozzá tartozó üvegcsékkel, festéktörő palettákkal, de orvosi felszereléseket, festéket, vagy akár iratokat, papiruszdokumentumokat is tarthattak ilyen ládikákban. Sírmellékletként is előfordulnak, a késő római korból ókeresztény motívumokkal díszített vereteket is ismertek.

"Az látszik, hogy erőteljesen lefosztott a lelőhely. Nagyon sok illegális fémkeresős ismeri a területet. Az is szinte biztos, hogy rendszeresen, éveken keresztül fosztogatták. Ennek ellenére találtunk már olyan leleteket, amik segítségével sikerült meghatározni a lelőhelynek a használati idejét, ami valószínűleg a második századra koncentrálódik, esetleg a harmadik századra is átnyúlik." – tette hozzá a Szent István Király Múzeum régésze. Előkerültek római kori érmék, fibulák és terra sigillata töredékek is, ami a római korban luxuskerámiának számított. Egészen finoman iszapolt vörös agyagból készítették ezeket a fényes mázú edényeket, amiket gyakran körbefutó, domborműves díszítés keretezett.

A csütörtök óta zajló leletmentésben a Szent István Király Múzeum önkéntes programjának tagjai is folyamatosan részt vesznek. Szombaton közel húsz önkéntes segítségével folytatták a munkát a helyszínen, hiszen a Közösségi Régészeti Egyesület tagjai is csatlakoztak a csapathoz. Így fémdetektoros keresést és topográfiai kutatást is végeztek a több hektáros területen. A római időszakban Fejér megyében is számos település volt. Ez a lelőhely valószínűleg egy villagazdaság lehetett. A Szent István Király Múzeum régésze azt is elmondta, szeretnének geofizikai felmérést is végezni a területen, ami ezt a feltevést megerősítheti. 

A római korban lényegében a villagazdaságok is viszonylag sűrűn helyezkedtek el, emellett falusias jellegű települések, illetve városok tarkították az útvonalak mentét. A területtől Gorsium sincs messze, így az sem kizárt, hogy a római korban a két terület szoros kapcsolatban volt. "Fehérvár közigazgatási területén belül ugyan ismerünk római lelőhelyeket, azonban a települések típusát alaposabb kutatás nélkül nehéz meghatározni. Amennyiben egy római villagazdasággal van dolgunk, akkor ez lesz az első, amit pontosan azonosítani tudtunk Székesfehérváron." – tette hozzá Kiss Alexandra. A leletmentés és a kutatás a héten folytatódik a területen. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatást ad a Szent István Király Múzeum.

Várostörténet

  1. 80 éve történt

    Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a szovjetek támadása és a következő napon már ők birtokolták városunkat. Az ezt követő három hónap szinte a földi pokol volt Fehérváron, megannyi szomorú történettel. Egészen 1945 március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt a város. A legszörnyűbb tettekről beszámolók maradtak fent, fotók ezekben a hetekben nem nagyon készültek.

    2024.12.22.
  2. Ezen a napon hunyt el 1437-ben Zsigmond magyar király

    Luxemburgi Zsigmond IV. Károly német-római császár (1355–1378) negyedik feleségétől, Pomerániai Erzsébettől származó fia volt. Károly császár négy házassága igen termékenynek bizonyult. Öt leánya és hét fia született, de az utóbbiak közül mindössze hárman érték meg a felnőtt kort.

    2024.12.09.
  3. Mátyás kori bazilika digitálisan

    A XV. századi Európa egyik legnagyobbjának számító templomát, a székesfehérvári koronázóbazilikát mutatja be az a szerda este megnyílt kiállítás, amely Szabó Zoltán építész több évtizedes munkáján alapul. A digitális technológia segítségével három dimenzióban elevenedik meg a hatalmas, középkori bazilika, amelyet a látogatók egy alkalmazás segítségével akár körbe is járhatnak.

    2024.11.27.
  4. Világháborús harckocsik

    Dr. Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója előadásával folytatódik a Székesfehérvár és Fejér vármegye 1944/45-ben című szabadegyetemi programsorozat. A Kodolányi János Egyetem Rákóczi utcai helyszínén november 28-án, csütörtökön 18 órakor kezdődő eseményen az 1944-45-ben Fejér vármegyében hadban álló harckocsikat ismerheti meg a hallgatóság.

    2024.11.27.