-
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17. -
861 éve koronázták
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
2024.07.15. -
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27.
Tudományos konferenciával zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet a Siklósi Kutatóközpont
![Tudományos konferenciával zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet a Siklósi Kutatóközpont](/_upload/images/news/72404/Alba_Regia_Bulla_Aurea_konferencia-0018.jpg)
A tudományos konferencián hármas jubileumra – 972-re, Székesfehérvár hagyomány szerinti alapításának 1050-dik évfordulójára; 1172-re, III. Béla király uralomra jutásának 850-dik évfordulójára és 1222-re, az Aranybulla székesfehérvári kiadásának 800-dik évfordulójára – emlékeztek.
A tudományos élet képviselői a városalapítás előtti időktől az Aranybulláig tartó periódussal kapcsolatban tartottak történeti, építéstörténeti, régészeti előadásokat Székesfehérvárról és környékéről.
![Alba Regia - Bulla Aurea tudományos konferencia](/_upload/images/medialibrary/72400/Alba_Regia_Bulla_Aurea_konferencia-0080.jpg)
![](/_upload/editor/2022/Peter/december/Alba_Regia_Bulla_Aurea_konferencia-0053.jpg)
Dr. Cser-Palkovics András polgármester többek között arról beszélt, hogy az elmúlt néhány évben számos új tudományos eredmény látott napvilágot Székesfehérváron a konferenciát felölelő időszakkal kapcsolatban. Köszönettel tartozunk azoknak a régészeknek, akik folyamatosan, szélsőséges időjárási körülmények között is dolgoznak az ásatásokon, és segítenek feltárni, jobban megérteni a város és környékének történetét.
A városvezető hangsúlyozta, felelősséggel tartozunk a tekintetben, hogy időről időre a tudomány és a kultúra eszközeivel, tudományos alapossággal, az oktatás lehetőségét kihasználva bemutassuk a város történetét. Ezzel átadjuk azt az üzenetet, hogy Székesfehérvár büszke polgárai vagyunk.
A konferencián elsőként Takács Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Intézetének professzora tartott előadást Székesfehérvár korai templomainak építészettörténeti kapcsolatairól. Beszélt többek között a királyi Bazilikáról, a Nagyboldogasszony prépostsági templomról, amely 1601-ben megsemmisült, leromlása a 18. században folytatódott, míg a 19. századra véglegesen rommá vált. A Bazilika az egyik legbonyolultabb építéstörténettel rendelkező templom volt Magyarországon. Beszélt a Rózsa utcában egykor volt háromkaréjos templomról, amely rendkívül tagolt és érdekes épület volt, hozzá hasonló Tarnaszentmárián található. Érintette a székesegyház előtti téren állt egykori négykaréjos templomot is, melynek maradványai közműépítés során kerültek elő.
A székesfehérvári tudományos élet szereplői közül Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze Székesfehérvár térsége „Árpád népe” előtt – Élet az avar korban (6–9. század) a későbbi hatalmi központban és környezetében címmel, míg Szőllősy Csilla régész és Pokrovenszki Krisztián múzeumigazgató Fehérvár az elsők között – Kőfal a 11. században? címmel tartottak előadást. Szabados György, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Szent István Király Múzeum történésze 972–1172–1222. Jubileumi sarokpontok Ófőváros korai történelméből tartott beszámolót. A további előadásokon szó volt a 10. századi Székesfehérvárról, III. Béla és II. András nyugati politikájáról, a Magna Cartáról és az európai jogalkotásról, továbbá az Aranybulláról.
A 2022-es Aranybulla Emlékév hivatalosan záró eseményére december 17-én, szombaton kerül sor a Nemzeti Emlékhelyen, ahol emléktáblát avatnak II. András magyar király tiszteletére.