-
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
2024.07.17. -
861 éve koronázták
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
2024.07.15. -
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27.
Új kutatások a Nemzeti Emlékhelyen – a várfal alatti fákat keresik az egykori Bazilika területén
![Új kutatások a Nemzeti Emlékhelyen – a várfal alatti fákat keresik az egykori Bazilika területén](/_upload/images/news/74145/muzeum 10.jpg)
A feltárások és a restaurálás idején is látogatható lesz a Nemzeti Emlékhely, amely május 6-án, szombaton nyitja meg a kapuit.
Régészeti jegyzőkönyvekből, térképdokumentációkból és alaprajzi feltárásokból azok az információk maradtak ránk, hogy fa leletek vannak az egykori városfal környékén. Korábban a régészeti kutatások nem tették lehetővé, hogy ezeket a szakemberek a dendrokronológia módszerével idő szerint „betájolják”. Azonban a Jókai utca 14. szám alatt 2019-ben feltárt városfal-maradványokat, gerendákat már lehetett így kutatni. A Szent István Király Múzeum álláspontja szerint mostanra megérett az idő arra, hogy elkezdődjenek a feltárások és a vizsgálatok a Nemzeti Emlékhelyen is – mondta Róth Péter alpolgármester. Hozzátette: olyan eredményeket várnak, melyek hozzájárulnak az egykori koronázótemplom és Székesfehérvár történetének alaposabb, részletesebb megismeréséhez.
A Szent István Király Múzeum korábban jelentős előrelépéseket tett Horváth Emil dendrokronológusnak köszönhetően. A Jókai utcai ásatások úttörői voltak ennek a módszernek, ugyanis ott derült ki, hogy kőfal vette körül a mai Belváros egész területét. A kőfal nem egy időben készült, hanem szakaszosan készítették, például a Lakatos utcából előkerült fa leletek viszonylag korai, 1014-es datálása kétséget kizáróan Szent István korára teszik az ottani városfal-szakasz építését vagy megújítását – emelte ki Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója.
Horváth Emil dendrokronológus felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzai fa leletekről, jó állapotú fa gerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen. Első lépésként talajradaros vizsgálatnak vetik alá a területet, melynek eredménye bár kétséges a bolygatottság miatt, optimális esetben akár ki is rajzolhat falszakaszokat, padlózatot. Jó esély mutatkozik arra, hogy a szerkezeteket feltárják és dendrokronológai, valamint C14-es – azaz szénizotópos – vizsgálatnak vessék alá. Akár olyan úttörő eredmények is kiderülhetnek, melyekre nem is gondolunk – fogalmazott az igazgató.
Székesfehérvár városfala a 11. században épült
Hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz mikor épült pontosan, és közvetve, megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is. Erre ugyanis jelenleg csak közvetett utalások vannak – emelte ki Horváth Emil dendrokronológus.
A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá: a nyár folyamán zajlik a nedvesedés következtében károsodott Aba Novák-secco restaurálása a Magyar Géniusz Program keretében és fenntartói támogatással. Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek már a nedvesedés megállítására: kiépítették és a város csatornarendszerére kötötték az ereszcsatornát, a következő szakaszban pedig az alulról jövő nedvesedés megszüntetése, enyhítése a cél. Tervezik továbbá a Nemzeti Emlékhely pénztárának áthelyezését a mauzóleumból egy új és méltó helyszínre.
A Nemzeti Emlékhely május 6-án, szombaton nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A későbbiekben, a felújítás kivitelezése alatt díjmentesen lesz látogatható.