-
Török kori emlékek
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
2024.06.27. -
Szent László napja
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.
2024.06.27. -
861 éve volt a fehérvári csata
Vannak az Árpád-kori magyar történelem ismétlődő jelenségei között is különleges mozzanatok, szép számmal. Ilyen az alább következő esetrajzolat, amely egy rokoni viszályba enged bepillantani. Jóllehet az Árpád-ház tagjai között gyakran ütötte fel a fejét hatalmi harc, trónviszály, de 1163 nyarának fejleménye több szempontból igen egyedinek mondható.
2024.06.19. -
László Gyula régészprofesszorra emlékezik a Várostörténeti Kutatóközpont
26 éve, 1998. június 17-én hunyt el László Gyula régészprofesszor, a „kettős honfoglalás” elméletének megalkotója. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Szabados György írásával emlékezik a professzorra.
2024.06.18.
Talajradaros vizsgálatok kezdődtek a Nemzeti Emlékhelyen
![Talajradaros vizsgálatok kezdődtek a Nemzeti Emlékhelyen](/_upload/images/news/75353/Romkertben_talajradaros vizsgálat-0054.jpg)
Székesfehérvár Belvárosában, a Püspöki Palota közelében látható falmaradványok a Szent István által alapított Szűz Mária prépostsági templom emlékét őrzik. A most induló vizsgálat célja, hogy a szakemberek geofizikai módszerrel is fel tudják térképezni, mi rejtőzik a területen a talajban. A kutatás összefügg a Nemzeti Emlékhely területén hamarosan induló tervásatással.
A részletekről csütörtökön délelőtt a Nemzeti Emlékhelyen Róth Péter alpolgármester, Dr. Tóth Zoltán, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet docense, valamint Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója tartott sajtótájékoztatót.
„A Székesfehérvári Királyi Napok küszöbén vagyunk, ilyenkor jóval nagyobb figyelem hárul a Nemzeti Emlékhelyre. Ez a kutatás is segít jobban megismernünk, mi lehetett itt egykor.” – fogalmazott Róth Péter alpolgármester, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy néhány hónapon belül megnyílik az a látogatóközpont, amely ezt a tudást tárgyiasult formában is megmutatja, valamint emléket állít Székesfehérvár és Magyarország dicsőséges évszázadainak.
Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült. Tudható az is, hogy hossza mintegy másfél kilométer volt, építéséhez pedig rengeteg faanyagot használtak. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és – közvetve – megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.
Dr. Tóth Zoltán, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatika Intézet docense elmondta: többféle geofizikai eljárást is szoktak alkalmazni, a mai napon talajradaros eljárást végeznek. A terület felmérése azt mutatja meg, hogy a föld alatt maradtak-e értékelhető régészeti objektumok. A különleges berendezés segítségével körülbelül 1,5-2 méteres mélységbe láthatnak le a szakemberek.
A műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, így ennek segítségével gyakorlatilag láthatóvá válik, hogy mit rejthet a föld.
Az ilyen jellegű vizsgálat egy roncsolásmentes módszer: régészeti feltárás nélkül van arra lehetőség, hogy különböző épületnyomokat, vagy egykori emberi beásás nyomait kimutassák a föld alatt. Meglepő módon ezek a módszerek a temetkezések kimutatására nem jók, viszont a föld alatti épített örökségünk felderítésére kiválóan alkalmasak. „Gyakorlatilag egy szelvény mentén tudjuk feltérképezni a talajt. Sőt, ha több ilyen szelvényt felveszünk, ezekből elő lehet állítani a vizsgált rész 3D-s modelljét, ami nagy segítség lehet a kollegáknak, hiszen ilyen módon feltárás nélkül juthatnak információhoz.” – fogalmazott és elárulta, hogy már a próbakörök alatt is biztató jeleket kaptak.
A mai nap tulajdonképpen egy előkészítő szakasza az őszi tervásatásoknak – mondta Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum főigazgatója. Mint elmondta, az eljárás lényege, hogy roncsolásmentesen jussanak hozzá olyan adatokhoz, melyekkel jobban tudják tervezni a feltárás részleteit. Fontos, hogy a helyszínen pontos adatokat még nem tudnak meghatározni, de a későbbi eredményekhez igazi segítséget jelenthetnek ezek a vizsgálatok. Ezt alátámasztja, hogy már a próbakörös felmérések alatt is biztató jeleket kaptak. „Fehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét.” Hozzátette, hogy nagyon kevés adattal rendelkeznek a falról, azonban reményeik szerint az őszi ásatások során találhatnak olyan leleteket, melyeket további vizsgálatoknak vethetnek alá.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a nyár folyamán zajlik a nedvesedés következtében károsodott Aba-Novák secco restaurálása a Magyar Géniusz Program keretében és fenntartói támogatással. A munkálatokat Lángi József restaurátor végzi. A secco tisztítása jelenleg is tart. Az elmúlt években jelentős lépéseket tett már a nedvesedés megállítására a Szent István Király Múzeum: kiépítették és a város csatornarendszerére kötötték az ereszcsatornát, a következő szakaszban pedig az alulról jövő nedvesedés megszüntetése, enyhítése a cél.