Az Univerzum óriási, benne a Föld parányi, de nekünk mégis ez a fontos

Az MCC Székesfehérvári szervezete Ferencz Orsolya, Űrkutatásért felelős miniszteri biztost látta vendégül, aki lenyűgöző előadást tartott Burokban született emberiség – Hogyan működik a Föld, Magyarország szerepe a nemzetközi űrtevékenységben? címmel. Ott beszélgettünk vele.
2022.10.30. 14:52 |
Az Univerzum óriási, benne a Föld parányi, de nekünk mégis ez a fontos

A Föld a világmindenségből nézve egy pici pont. A Föld számunkra mégis a világmindenség legnagyobbja. Hogy viszonyul ez esetben egymáshoz a kicsi és a nagy?

A Föld számunkra a legfontosabb hely, hiszen ez az otthonunk, egész életünk ezen a bolygón zajlik. De amint kijutottunk a világűrbe, és visszatekintettünk onnan a Földre, tudatosult bennünk, hogy milyen törékeny és sérülékeny ez a bolygó. Az űrtevékenység egyik legfontosabb eredménye az, hogy ma már tudjuk, milyen felelősséggel tartozunk Földünkért. Az Univerzum roppant méreteiről tudósként próbálunk modelleket alkotni és megérteni azt. Az emberiség számára mégis a legfontosabb a Föld, hiszen nem tudunk arról, hogy bárhol máshol van-e élet, illetve arról, hogy mi emberek bárhol másutt tudnánk-e hosszabb ideig életben maradni?

Az előadása címe: Burokban született emberiség. E három szó mögé kérdő és felkiáltójelet is teszek, hiszen a kérdésem: mennyivel működik másképp a Föld, mint egy másik bolygó?

A Marsot és a Vénuszt érdemes összehasonlítani a Földdel, hiszen mindkettő a Nap körül kering, az úgynevezett lakható zónában. A Vénusz a méretében szinte megegyezik a Földdel, de azt tapasztaljuk, hogy teljesen eltér a működése. A különbség nyomon követhető például abban, hogy a Földnek van egy viszonylag nagy és erős mágneses pajzsa, kérdés, hogy milyen lehetne a Föld a mágneses pajzs nélkül. Az élet jelenléte mindenképpen abból a tényből következik, hogy a mágneses pajzs védelme által megmarad a Föld felszínén a szénlánc, amely alkalmas az élőlények genetikai kódjának hordozására. Most próbáljuk megérteni azt is, ahogyan a Föld számos ponton önszabályozó módon reagál a környezeti kihívásokra. Ebben a nagyon kényes rendszerben az emberiség (viszonylag nagy méretű élőlényként) nagyon nagy létszámban van jelen, ezért a hatásunk is nagyon erős. Ebből adódik: a felelős emberi viselkedés mindenképpen szükséges a bolygó érdekében.

 Az űrben lehet zűr, és a zűrben lehet olyan űr, amely szükség esetén menedéket jelenthet a Föld nevű bolygó számára?

A Földet számos hatás fenyegeti a világűrből. Részben természetes problémák, például a távoli csillagok életében bekövetkező robbanások és kataklizmák sorozata. Részben magunk is okozunk veszélyes eseményeket, gondoljunk csak a rengeteg űrszemétre, amit magunk után hagyunk, így ott az „ujjlenyomatunk” a világűrben. Hogy lehet-e megoldás a Földet fenyegető helyzetekre, azt mondhatom, hogy keressük a megoldásokat, de számos kihívásra még nem találtuk meg. Az élet számára egyelőre nem találtunk olyan alternatív égitestet, ahova, mint egy mentőcsónakba, „áttelepíthetnénk” a bioszférát. Jobb lenne a saját bolygónkat megmenteni a kipusztulástól, mint abban gondolkozni, hogy majd valahova máshova átköltözünk.

A föld léte lehet örök? 

Mindennek, aminek kezdete van, annak vége is van. Maga az egész Univerzum, a Nap is keletkezett és egyszer el fog pusztulni, mert minden csillag életének vége van egyszer. Maga a Föld körülbelül négy és fél milliárd éve létezik, és várhatóan akkor, amikor a Nap vörös óriássá változik, megsemmisül. A csillagászok keresik a választ arra a kérdésre, az Univerzum miként keletkezett és milyen irányban fejlődik, változik a jövőben. Mi mérnökök azt látjuk, hogy a földi létet veszélyezteti a környezetszennyezés, az emberi tevékenység. Az már más kérdés, hogy 4 milliárd év múlva, hogy fog kinézni a Naprendszer, és a Föld?

Mikorra lát esélyt arra, hogy megtudhassuk: más bolygókon van-e élet, és létezik-e valamilyen más kultúra?

Évtizedek óta keressük azokat a jeleket, amelyek arra utalhatnak, hogy létezik máshol valamilyen intelligens életforma. Ilyet egyelőre még nem találtunk, de ez nem azt jelenti, hogy akár holnap nem lelünk egy olyan nyomra, amely Földön kívül létező életformára utal. A Jupiter és a Szaturnusz holdjain is keressük az élet esetleges jelenlétére utaló nyomokat. A Marson is folyamatosan kutatják folyékony víz jelenlétét, az élet egykori, vagy akár jelenlegi létezésének lehetőségét vizsgálva a vörös bolygón. Egyet tudunk biztosan: egyelőre nem találtunk arra utaló jelet, hogy a Földön kívül létezik szénalapú élet?

Lát esélyt arra, hogy egyszerű földi halandó eljut a világűrbe? Nem kiképzett űrhajósra, nem is a bolygóközi utat megfizetni képes milliárdosokra gondolok...

Technológia függvénye ez is. A jelenlegi technológia alapján csak jó egészségi állapotú emberek tudnak űrutazásokban részt venni. Ha a technológiában előre lépünk, egyre több ember számára válik lehetségessé az űrrepülés, hasonlóan a légi közlekedéshez. A repülés valaha egy egészen különleges kísérletként indult, ma viszont már elképzelhetetlen, hogy hosszabb távokra ne repülőn utazzunk. Úgy vélem, ha az emberiség békében tud fejlődni, és tevékenységével a tudományt, és nem a háborút fogja szolgálni, akkor erre akár ebben az évszázadban esély nyílik. Ha a háború mellett dönt az emberiség, akkor elpusztíthatjuk azt a technológiát, amellyel ezt létre tudnánk hozni.

Milyen szerepe lehet a nemzetközi űrkutatásban Magyarországnak?

Nagyon komoly szerepünk volt eddig is és lehet a továbbiakban is. Büszkék vagyunk a tudósainkra, az elmúlt évtizedekben, évszázadokban a magyar zsenik által létrehozott értékekre. Most is komoly tudományos eredményeink vannak, de gazdasági erőforrásokat is szükséges a területhez rendelni, Egy éve, 2021-ben a kormány elfogadta Magyarország Űrstratégiáját. A stratégiában megfogalmazott célok megvalósulása esetén a magyar tudósok óriási eredményekre lesznek képesek, mint ahogy voltak eddig is. Fontos szereplőivé váltunk az elmúlt hét és fél évtized alatt a nemzetközi űrtevékenységnek.

Interjú

  1. 30 éve dolgozik az elesettekért

    Zsabka Attila 1994 októberében csatlakozott az akkoriban már két éve működő Kríziskezelő Központhoz és harminc éve tartozik hivatalosan munkakörébe a hajléktalanellátás. A tenni akarás, az elesettek felé fordulás, a segítségnyújtás azonban már előtte is része volt a mindennapjainak.

    2024.11.16.
  2. Interjú Patik Ferenccel

    Víziváros új önkormányzati képviselőjének Székesfehérvár az otthona, a szülővárosa, melynek rengeteget köszönhet, ezért is vállalkozott arra, hogy következő éveit a város és a városrész szolgálatára tegye fel. Patik Ferenc számára az Akóts-malom és a Fűtőerőmű területei is adnak bőven feladatot, folytatni kívánja a zöldfelületek növelését, a kereszteződések, zebrák biztonságosabbá tételét és a közbiztonság erősítését.

    2024.10.28.
  3. A felelősség most jóval több!

    A Köfém lakótelep tízemeleteseitől Ráchegy és Búrtelep kertvárosias utcáin át egészen Börgöndig húzódik Székesfehérvár legnagyobb választókerülete, amelynek minden négyzetméterét jól ismeri Békési Ferencné Ági.

    2024.10.25.
  4. Az együttgondolkodásban hiszek!

    Szontaghné Kovács Erika, Feketehegy-Szárazrét és Szedreskert megválasztott új képviselője már túl van élete első lakossági fórumán, ahol nyitottan, sok-sok kérdéssel és kéréssel fogadták őt a körzet lakói. A képviselő közel egy évtizeden át dolgozott a szociális szférában tevékenykedő civil szervezetekkel, így nem véletlen, hogy szociális tanácsnokként az ő mindennapjaikat is segítheti majd önkormányzati munkája során.

    2024.10.21.