Dr. Pásztor Eszter 2024 nyarán, az önkormányzati választások után első alkalommal lett tagja Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének. A fiatal gyógyszerész, aki három kislányt nevel, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt képviselőjeként, listáról került a testületbe. Munkája során a helyi sajátosságoknak megfelelően szeretné megvalósítani az önkormányzatnál a közösségi költségvetés gyakorlatát, és változást szeretne elérni a fiatalok szórakozási lehetőségeinek bővítése terén is.
Az MKKP két képviselőt is bejuttatott a közgyűlésbe a nyári önkormányzati választások után. Számítottak erre az eredményre?
Nem számítottunk ilyen átütő sikerre, persze nagyon örültünk neki, sokat dolgoztunk érte, de egyáltalán nem számoltunk azzal, hogy két hellyel be tudunk ülni a közgyűlésbe. Előzetesen azzal kalkuláltunk, hogy csak Roli (Fenekes Roland), mint listavezető fog bejutni a testületbe.
Előzetesen volt valamilyen elképzelése vagy prekoncepciója az önkormányzati munkáról?
Korábban foglalkoztam már politikával, a 2022-es országgyűlési választásokon Fejér megye 2-es választókerületének voltam a jelöltje. Akkor nem jutottunk be a Parlamentbe, de a helyi csapat a kampány során megerősödött, összekovácsolódott, és ennek is köszönhetjük a 2024-es sikeres szereplésünket. Természetesen figyelemmel kísértem az elmúlt években a székesfehérvári közgyűlés munkáját is. A Kétfarkú Kutya Pártnak van egy képzése, amit megnyitottunk külsősök számára is: egy 15 részes, távoktatásos, online tanfolyam arról, hogyan néz ki általánosságban az önkormányzati munka. Ezzel is tudtam készülni a mostani feladataimra.
Önkormányzati képviselőként milyen bizottságokban tevékenykedik?
A Humán és a Stratégiai Bizottság tagja vagyok. A Humán Közszolgálati Szakbizottság a kulturális területtől kezdve, a szociális kérdéseken keresztül az egészségügyig sokféle területet ölel fel, legutóbb például nyugtázhattuk, hogy mind a hét háziorvosi pályázat eredménytelen lett, mert egyikre sem jelentkezett senki, ezért új pályázatot írunk ki. Ez persze országos probléma, ebben a régióban még egészen jó a helyzet, Kelet-Magyarországon sok falut kell menni, mire talál valaki egy háziorvost. A város jelentős összeggel támogatja az összes praxist az állami támogatáson túl, de úgy érzem, hogy még lehetne tovább fokozni ezeket az erőfeszítéseket. Értem, hogy kevés az orvos, de azért ide lehetne hozni őket valahogy. A Szent György Kórház ebből a szempontból kifejezetten jól működik, sok orvos költözik ide családostul, mert ebben az intézményben akarnak dolgozni. Háziorvosi fronton ugyanakkor még van hova fejlődni. A Stratégiai Bizottságnak pedig most kezd új alakja lenni, ezt a bizottságot jelölte ki polgármester úr a 2038-as emlékévvel kapcsolatos előkészületek felügyeleti szervévé, ami nagy felelősséget jelent.
A párt önkormányzati munkájában nagy hangsúlyt kap az úgynevezett "közösségi költségvetés". Hogyan kell elképzelni ezt a dolgot a gyakorlatban?
A részvételi demokráciát erősíti a közösségi költségvetés, aminek a lényege, hogy a város polgárait minél jobban bevonjuk az önkormányzati munkába. Az utóbbi években Magyarországon is több önkormányzatnál honosodott meg ez a gyakorlat. Ez lehetőséget ad arra, hogy a helyi közösség közvetlenül döntsön a környezete fejlesztéséről, vagyis a lakosság ne kizárólag a választott képviselőkön keresztül gyakorolja a demokrácia intézményét. Ez úgy néz ki, hogy a lakosság javaslatot tesz arra, hogy az önkormányzat mire fordítsa a helyi költségvetés egy meghatározott részét. Ezt követően a lakosok szavazhatnak a felmerülő lehetséges kezdeményezésekre, végül a legtöbb voksot elnyerő javaslatokat az önkormányzat megvalósítja. Szeretnénk ezt Székesfehérváron is, mindenhol a helyi sajátosságokra kell szabni ezt a programot. Első körben szeretnénk odáig eljutni, hogy legyen egy „szemmel látható” összeg, amiről a városlakók ötletelhetnek, dönthetnek. Eddig is voltak hasonló kezdeményezések, de ezeket nem éreztük elég fajsúlyosnak, például a Virágóra kapcsán indított szavazásokat. A közösségi költségvetési program több energiabefektetést igényel az állampolgároktól, mint egy sima Facebook szavazás. Először ötletelni kell, utána az ötleteket együtt átbeszélni, több alkalmas beszélgetések, gyűlések formájában. Megvizsgálni, hogy milyen hatása lesz a megvalósításnak, milyen költségvonzatai, ezáltal a választók jobban beleláthatnak egy önkormányzati döntésfolyamatba. A több befektetett munka által a végeredményt pedig jobban magukénak is érezhetik a polgárok. Szeretném, ha az emberek azt éreznék, hogy a véleményük, a prioritásaik számítanak, hogy a demokráciát együtt csináljuk.
Hogyan került kapcsolatba a Kutyapárttal?
Először 2015 körül hallottam a MKKP-ról, azóta sokat változott a párt arculata és a céljai is. Komolyabban 2020 környékén kezdtem ezzel foglalkozni, amikor visszaköltöztem Székesfehérvárra és a gyerekeim is nagyobbak lettek, ekkor tudtam jobban részt venni a párt életében. Csináltuk a közterületi figyelemfelhívó akciókat, a padfestést, buszmegállók csinosítását és a négyszínfestést azzal az 5-6 főből álló keménymaggal, akikkel most az önkormányzati munka kapcsán is napi szinten együtt dolgozunk. Új fejlemény, hogy végre megnyílik a Kutyapártos irodánk is a Gyümölcs utcában.
A Kutyapártot legtöbben a közterületi akcióikról ismerik. Hogyan választják ki azt a területet, ahol akcióznak és mi a céljuk ezzel?
Például a repedezett járdaszakaszok megszépítése a négyszín-tétel alapján, illetve felhívni a figyelmet arra, hogy a járda javításra szorul. Amikor a kátyúkat körbefújjuk jópofán, akkor kijönnek kátyúzni, nem kell bele sok energiát fektetni és általában két napon belül megcsinálják. Az a kellemetlen, amikor csak azt a részt csinálják meg, amit kifestettél. Szeretünk padokat is festeni, most így kapásból a Gáz utcára és a Prohászkára emlékszem. A Tóvárosban is padot festettünk, egész pontosan tizenkettőt, és azért volt kihívás, mert aznap több gyerek volt, mint felnőtt az akciócsoportban. Van, ahol kukát rakunk ki, és a buszmegállók csinosítása is népszerű. A gárdonyi polgármester például megkereste pártot, hogy az egész városban egy tucatnyi buszmegállót szeretne velünk kidekorálni, mert neki tetszik, és felezzük az anyagköltséget.
Mesélne egy kicsit magáról és a családi hátteréről, ami lehetővé teszi a közéleti tevékenységet
Kisgyerekkorom óta kisebb megszakításokkal a városban élek. A Ciszterci gimnázium elvégzése után a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végeztem 2006-ban, azóta dolgozom közforgalmú gyógyszertárakban. Három kislányt nevelek, akik 5, 8, illetve 11 évesek és mindannyian a Kutyapárt lelkes passzivistái. Sokat festettek már velem együtt a székesfehérvári köztereken. Édesapámat sokan ismerik itt Székesfehérváron, ő Dr. Pásztor László orvos, aki az egészségprevenciós munkájáról és a kerékpáros élet szervezéséről is ismert a városban. Édesanyám is orvos, talán nem véletlen, hogy én is maradtam az egészségügyi pályánál.
A kampányban sokszor előkerült az élhető város kifejezés is. Az ön számára mit jelent mindez
Például nem tövig kaszált, hanem méhlegelőként funkcionáló árokpartokat, beton helyett növényeket és buszmegálló-zöldítést, de jelenti a kerékpáros közlekedés fejlesztését is, hogy ne az autóknak és ne a parkolásnak rendeljük alá az egész város életét. Érezzük ugyanakkor a város részéről, hogy van rá akarat és szándék, hogy a kerékpáros közlekedés javuljon, csak nem mindig sikerül optimális módon valóra váltani. Kértük például, hogy legyen forgalmirend-változás, a Mártírok – Seregélyesi út kereszteződésében, ahol nem lehet biciklivel átmenni. Ezt nem tartjuk indokoltnak, ebben az ügyben folynak tárgyalások, és úgy tudom megoldás is születik hamarosan.
A fiatalok problémái is kiemelt helyet kapnak a párt témái között, hogyan látja a székesfehérvári helyzetet?
Például a szórakozási lehetőségek hiányáról sokat beszélgetünk a helyi tagokkal, szimpatizánsokkal. Régebben volt hová mennie a fiataloknak, de most részben a teraszrendeletnek is "köszönhető", hogy a Fő utcán 10-kor minden bezár. Soroljuk egymás után, hogy amikor mi voltunk gimnazisták, akkor ide, meg oda jártunk, és most már hiába mondanám ezeket a neveket, mert mindegyik bezárt. Nincs hova menni egyszerűen. Talán javulni fog a helyzet, például most az önkormányzat megvesz egy házat a Fő utcán, és akkor megint egy panaszossal, notórius feljelentővel kevesebb lesz. A demokrácia az, amit a többség akar. Úgy érzem, a városvezetés részéről is megvan a késztetés, hogy legyen itt egy egyetemi város és hozzuk ide a fiatalokat, de ehhez az is kellene, hogy legyen hova menniük például szerda vagy csütörtök este, mert az egyetemisták nem hétvégén járnak bulizni. Kellenek a kollégiumok, a szórakozóhelyek és az egyetemi rendezvények. Egy város mindig jól jár azzal, ha aktív diákélet van, Pécs erre a remek példa.
Dr. Pásztor Eszterrel a város honlapján megtalálható elérhetőségek bármelyikén keresztül fel tudják venni a kapcsolatot a fehérváriak.
