A beszélgetésre készülve eszembe jutott a volt Ybl Miklós Általános Iskola, majd Kodolányi János Főiskola Ybl épülete előtt, a felújítás alatt álló Rózsa ligetet is nézve, hogy ebben az épületben volt 1999-ben egy szemináriumom Ocsovai Gábor újságíróval, aki akkor azt mondta, hogy úgy lehet igazán jó interjút készíteni valakivel, „ha megettél már vele egy kiló sót.” Szerintem mi már biztosan megettünk több kiló sót, amióta először találkoztunk és ha az idei év fontos városfejlesztési dolgairól kérdezném, akkor az elsők között lenne a volt Ybl épülete és az, hogy talán soha annyi iskolafelújítás nem történt, történik a városban, mint ma. Sokéves tervezés és előkészítés volt, mire elkezdődött a kivitelezés.
Sokszor elmondtam már, az egyik fő célkitűzésem, hogy közösséget tudjunk formálni a városban, hogy minél többen érezzük közös otthonunknak Székesfehérvárt. Ehhez hozzátartozik, hogy olyan fejlesztéseket tudjunk megvalósítani, ami az itt és az agglomerációban élők érdekeit is szolgálja. Vannak olyan beruházások, melyek körül teljes társadalmi egyetértés alakulhat ki és ilyennek érzem az oktatást és az iskolákat érintő fejlesztéseket. Ezért örülök annak, hogy nagy arányban kormányzati, továbbá EU-s és saját önkormányzati forrásból, illetve a helyi vállalkozások társadalmi felelősségvállalási programjának köszönhetően általános- és középiskolákat, illetve egyetemi épületeket tudtunk, tudunk felújítani. A harmincas években volt olyan, amikor egyszerre sok iskola épült a városban, majd a hetvenes-nyolcvanas években a sűrűn lakott városrészek kialakulásával épült több iskola és óvoda Fehérváron.
Most néhány év leforgása alatt nagyon sok iskola- óvoda- és bölcsőde épületet tudtunk felújítani és építeni is – gondolok itt az új maroshegyi bölcsődére.
Sok helyen tudunk bővíteni, ilyen például a Kodolányi középiskola épülete, melyet a volt Ybl épület felújításával tudunk jobbá tenni és ilyen lesz a jövőre elinduló felújítás a Vasvári Gimnáziumban is. Az általános iskolák közül a Hétvezér felújítása is kezdődik hamarosan, befejeződött nemrégiben a Táncsics és a Munkácsy felújítása, de említhetném a Ciszter bővítését és felújítását vagy azt, hogy a következő tanévet egy teljesen felújított épületben kezdheti a Tóparti. Közel nem vagyunk még a végén, hiszen a Szakképzési Centrumhoz tartozó iskolák felújítási tervei elkészültek már és amint megérkeznek a Magyarországnak és Székesfehérvárnak is járó EU-s források akkor ezek felújítása is elindulhat. Bízom abban, hogy tényleg teljes társadalmi egyetértés van ezekkel az iskolákat érintő beruházásokkal kapcsolatban.
Egy talán „teljes értékű” év volt a 2023-as, amikor már nem a kovid befolyásolta az életünket és nem csak iskolákra, hanem utakra, kerékpársávokra és járdákra is jutott idén. Hogyan látja, hogy sikerült az év a város infrastruktúrafejlesztése szempontjából?
A pandémia időszaka nagy kihívás volt mindenhol a világban, próbáltunk önkormányzatként mi is helytállni és amikor már azt hittük, hogy végre túl vagyunk egy nehéz időszakon, akkor jött egy tragikus háború a szomszédban. A háború okozta energiaválság pedig rendkívüli árakat teremtett, amit valahogy ki kellett gazdálkodni és miközben a város üzemelt, fejlesztéseket is sikerült megvalósítani. Ezek között szerintem a közlekedési fejlesztések is olyanok, amiket sokan joggal és okkal várnak. Szép eredményeket tudtunk elérni 2023-ban, amihez ugyancsak szükség volt EU-s forrásokra, hiszen a déli összekötő út vagy a Móri út ilyen forrásból épült, de kisebb-nagyobb utcákat tudtunk városi és állami forrásból felújítani városszerte. Sok helyen volt kerékpáros infrastruktúra bővítés, (Zámoly utca, Rákóczi út, Berényi-Kadocsa kerszteződés) számos helyen új, biztonságos gyalogos átkelőhelyek épültek és nagyon sok helyen sikerült járdákat is felújítani. Fontos itt megjegyezni, hogy a közösségi közlekedésben is tudunk bővíteni a hálózaton 2024-ben és mostanra már hét év alá sikerült vinni a fehérvári buszok átlagéletkorát.
A közlekedés egy olyan terület, ahol soha nem mondhatjuk, hogy készen vagyunk.
A kihívások megvannak, mert sok út és járda vár felújításra, bővíteni kell a kerékpáros hálózatot, fontos lenne, hogy megvalósuljon az intermodális közlekedési központ vagy megépüljön a Balaton – Budapest kerékpárút fehérvári szakasza. Van előttünk feladat bőven, az autók száma továbbra is emelkedik és szerintem a következő években is emelkedni fog. Ezért fontos minden olyan fejlesztés, ami a buszos, kerékpáros vagy gyalogos közlekedést érinti. Ezzel kapcsolatban örülök annak is, hogy nagyon sok diákot sikerült rávenni a kedvezményes diákbérlettel, hogy használják minél többen a buszokat. A közösségi közlekedés fejlesztésén túl, pedig tovább kell folytatnunk az útfejlesztési programokat, a Saára Gyula Programot a városban. Bízom abban, hogy idén mindenki számára szemmel láthatóan történt előrelépés ezen a területen.
A városi ember mobilitásának megkönnyítése fontos feladata az önkormányzatnak, nem is keveset költ a buszközlekedésre a város. Volt az elmúlt években több próbálkozás is a hálózat újratervezésére, racionalizálására, ami aztán nem valósult meg, pedig közlekedési szakemberek, - akik közül több aktív buszsofőr is - tervezték. Most újra nekifut a város, de máshogy. Hogy látja, sikeresebb lesz a lassabb átállás egy jobb és jobban használható buszközlekedésre így?
Egy jó autóbusz-hálózat működtetése nagy kihívás. A megszokás nagy úr, még akkor is, hogy ha érezzük, hogy amit megszoktunk nem biztos, hogy a legjobb, de amikor eljutunk a változtatásig, akkor sokszor győz az a gondolat, hogy ami változik, az hoz magával kockázatokat. Most más módszerrel próbálkozunk: bővítjük a menetrendet 2024-ben és nem egy ütemben vezetünk be nagy változást. Ez a bővítés részben kiszolgálja majd az Alba Ipari Zónát és az új multicsarnokot, amit valamikor április környékén adhatunk át. Az itt megépített új úthálózat pedig sokezer embernek teszi majd könnyebbé az életét, ami igaz lesz az autós, a kerékpáros és a közösségi közlekedésre is.
A menetrendbővítéssel több városrésznek a buszközlekedésén is tudunk javítani jelentős mértékben, mintegy plusz 200.000 futott kilométerrel.
A buszközlekedésünk fejlesztése több százmillió forintba fog kerülni, így 2024-ben megközelítőleg már három milliárd forintot fordít majd a város önkormányzata a közösségi közlekedésére Fehérváron. A fejlesztések ellenére pedig nem emeljük sem a jegyek, sem pedig a bérletek árát, sőt azon is gondolkozunk, hogy a diákbérletek mintájára hogyan lehetne a felnőtt bérletek esetében is segíteni a munkába járást. Az azonban tisztán látszik, hogy a jegy és bérletárak a valós költségeknek csak egy részét fedezik és az is látszik, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően elkezdett nőni az utasszám a buszokon. Ezt a munkát folytatni kell: fontos a hálózatbővítés, de az is, hogy legyenek tiszta és rendezett buszok és ha lehet ezt minél olcsóbban kínáljuk, hogy egyre versenyképesebb legyen az autós közlekedéssel szemben. Nem látom azonban reálisnak egy Fehérvár nagyságú városban azt, amikor a legforgalmasabb időszakban is 15-20 perc alatt szinte bárhova el lehet jutni autóval, hogy ezzel versenyre kelhet a közösségi közlekedés, de egy jó buszhálózat a megtett utak egy részét ki tudja váltani. Csak egy példa: ha délután a kedvezményes diákbérlettel a gyermek önállóan el tud menni edzésre vagy különórára, akkor már kiesik néhány autóút, amivel máris csökkentettük a forgalmat.
Az Elektromos Járművek Napján a Várkörúton.
Jól felfogott érdeke a városnak közlekedésszervezési és mondjuk ki, hogy klímavédelmi szempontból is az, hogy folyamatosan fejlesszük a buszközlekedést az autós közlekedés csökkentése érdekében, illetve a lokális légszennyezettséget és zajkibocsátást is csökkenteni lehessen. Az új elektromos autóbuszok ennek a célnak például egészen biztosan megfelelnek és jó lenne elérni azt is, hogy naperőmű rendszerek építésével lehessen üzemeltetni ezeket a buszokat. Ez utóbbival olyan pénzeket lehetne megspórolni, amivel tovább lehet fejleszteni a hálózatot és még versenyképesebbé tenni azt.
Látjuk, hogy nagyon sikeres az ország- illetve vármegye bérlet és mi is tárgyalunk a szakminisztériummal arról, hogyan csatlakozhatna ehhez Fehérvár.
Nem abban látom a megoldást, hogy egyszerűen a vármegye bérletek használhatóak legyenek a városban. Nekünk egy olyan módszert kell kitalálni, amivel az ingázók egy része a közösségi közlekedésre áll át és persze, a vármegye bérlettel a helyi buszokat is használhatnák, a fehérváriak pedig a helyi, városi bérlettel szintén felszállhatnának a vidéki buszok fehérvári szakaszára. Ezáltal jóval több buszjárat állna rendelkezésre és lennének gyorsjárataink is a városba bevezető útszakaszokon.
A mobilitás mellett nagy igénye van a zöldre is a városi embernek. Nem kell különösen magyarázni ennek fontosságát. Ön személy szerint miért tartja fontosnak, hogy ekkora léptékben fejlessze Fehérvár a városi és a város körüli zöldterületeket?
Kifejezett célja a városnak a zöld környezet fejlesztése és úgy érzem, hogy ebben is van társadalmi konszenzus. Évekkel ezelőtt kezdődött az erdőtelepítés a város külső területein, ezért újítjuk meg a parkjainkat, ezért ültetünk fákat minél több helyre a városban, ezért működtetjük a Virágos Székesfehérvár és most már a LOMBkoronás Fehérvár programokat. A zöld környezet fejlesztésekor az az alapkiindulási pont, hogy a fehérvári gazdaság nagyon fejlett és bár tiszta technológiával dolgoznak a vállalatok, ennek dacára terheli a környezetet és az egy főre jutó autószám is az egyik legmagasabb Fehérváron. Éppen ezért próbálunk visszaadni is valamit a környezetnek. Fontos az erdőtelepítés, a Sóstó megmentése, vagy éppen az alsóvárosi rét zöld fejlesztése is a természetvédelmi szakemberekkel közösen.
Itt 20-30 év múlva valami hasonló lesz, mint Debrecenben a nagyerdő, de a terület mellett hetven hektár megmaradt rétnek, mert az élővilág jellege miatt a természetvédelmi szakemberek ezt javasolták.
Ezen a területen korábban ipari beépítést terveztek, de a Modern Városok Programnak köszönhetően meg tudta vásárolni az önkormányzat és a területen ipar helyett zöld környezetet fejlesztettünk. Véleményem szerint, amit meg tudunk tenni környezetünk védelme érdekében, azt igenis meg kell tennünk, hiszen Székesfehérvár a közös otthonunk és így tudunk majd egy élhető várost átadni a következő generációnak.
Mire a legbüszkébb polgármesterként 2023-ban és mire a legkevésbé?
Akkor érzem magam büszkének, ha látom, hogy közösségként tudunk megerősödni. 2010 óta vallom, hogy ne csak éljünk egymás mellett százezren, hanem százezren alkossunk egy csapatot. Fehérvár, a mi közös otthonunk tele van értékekkel és ha ez jól működik és fejlődik, akkor az mindenkinek jó. Gondolkozhatunk különböző módon a világ egyéb dolgairól, de az, hogy Székesfehérvárt szeretjük az közös bennünk. Úgy érzem, hogy ebben idén is sikerült előrelépni méghozzá úgy, hogy egy nagyon nehéz, közösséget próbára tevő időszak van mögöttünk. Idén adventkor is végre olyan volt a város, amilyennek szeretjük, ez pedig óriási büszkeség egy polgármesternek. Persze mindig vannak problémák egy nagyvárosban és higgyék el a legtöbb problémát maga a polgármester ismeri. Nem gondolom, hogy hibátlan lenne a város, azt viszont igen, hogy ez a közös otthonunk és azt kell keresnünk, hogyan tudunk a javítani a dolgokon.
Hiszek abban, hogy százezren egy csapatban vagyunk Fehérváron és nagyon büszke vagyok arra, ha egy kicsivel mindig előrelépünk.
A 2023-as Királyi Napok záróprogramján a Zichy színpadon.
A legelégedetlenebb egyébként mindig a tempóval vagyok. Sokkal gyorsabban szeretnék néhány területen haladni, gyorsabban szeretném azt, hogy egy döntésből látható eredmény legyen, de sajnos néha tudomásul kell venni, hogy vannak olyan munkafolyamatok, amikhez idő kell és ezt ki kell várni. Szeretném azonban itt is megköszönni annak a sok ezer embernek a munkáját, aki a város fejlesztésén és működtetésén dolgozik nap, mint nap.
Ezernyi találkozója és tárgyalása volt az elmúlt esztendőben. Ki tudna emelni közülük néhány emlékezetes megbeszélést?
Akivel tudok találkozom és akinek csak tudok mindig válaszolok akár a Facebookon, Instán vagy levélben. Ez is annak a része, hogy kíváncsi vagyok a fehérváriak véleményére, hiszen ez nagyon fontos dolog. Nem vagyok polihisztor, nagyon sok mindenhez szakember kollégáim értenek, akikkel együtt dolgozom és folyamatosan találkozunk. Csak egy példa erre, hogy néhány éve a kerékpáros klub vetette fel egy megbeszélésen, hogy telepítsen a város sok helyre kerékpár támaszokat, amit azóta is folyamatosan teszünk, hiszen nő a biciklisek száma és szerencsére már az iskoláktól is jönnek a kérések, hogy legyenek újabb és újabb kerékpártámaszok. A polgármesternek szerintem fontos dolga, hogy kommunikáljon és rendszeresen találkozzon az emberekkel rendezvényeken, különböző platformokon. Legalább ennyire fontosak a hétköznapi találkozások, hiszen ugyanúgy, ahogy más, én is járok vásárolni, ugyanúgy járok sporteseményekre, vagy ülök be egy cukrászdába, kávézóba, vagy sétáltatjuk a család kutyáját, mint bárki a városban. Ilyenkor is mindig jólesik találkozni és beszélgetni az emberekkel.
Azt kell keresni, ami összeköt bennünket és nem azt, ami szétválaszt!
Évente többször tart személyesen városházi sétákat Cser-Palkovics András polgármester és mindig szívesen látja a fehérváriakat a dolgozószobájában is.
Bármennyire is nehéz volt a 2023-as év, azt figyeltem meg, hogy ahogy haladtunk előre az időben egyre teljesebb életet tudtunk élni, hiszen ne feledjük, hogy nem is oly régen, volt olyan időszak a pandémia alatta, amikor üresek voltak az utcák, be voltak zárva a vendéglátóhelyek, nem voltak gyerekek a játszótereken, nem lehetett iskolába, óvodába járni. Ehhez képest most boldogsággal látom a találkozásokat. Persze mindig van nagyon sok a kihívás is, de – a polgármesteri irodában beszélgetünk, ahonnan nagyon szép a kilátás a Városház térre - ha körbenézek és arra gondolok, hogy a városunk több mint ezer éve létezik, nagyon sok nehéz időszakot túlélt, mi mégis itt lehetünk és beszélgethetünk magyarul, akkor az boldogsággal tölt el. Ha képesek vagyunk összefogni, szerintem minden nehézséget le tudunk gyűrni közös erővel.
Melyik volt az a nyilvános szereplése 2023-ban, ami a legközelebb állt a szívéhez, ki lehetne-e emelni egy-egy programot közülük?
Polgármesterként rengeteg olyan közösséggel találkozhatok, akiknél élmény ott lenni.
Szent István lovasszobra előtt beszélni augusztus 20-án pedig mindig felemelő érzés, a városi ballagáson idén 1926 diák előtt beszélhettem és ugyancsak nagyszerű érzés meggyújtani a gyertyát a város adventi koszorúján vagy felkapcsolni az ünnepi fényeket a gyerekekkel. Szeretek elmenni a Kori Liget mellett és hallani, hogy az emberek egymással beszélgetnek, vagy a Munkácsy kiállításon hallani azt, hogy milyen gyönyörű a gyűjtemény, vagy a Virágos Magyarország mozgalomtól kapni egy jubileumi elismerést, de jó volt megtapasztalni azt is, hogy a sportcsapataink milyen nagyszerű őszt hagytak maguk mögött. Ez mind óriási élmény és nagyon sok találkozás.
Alkoholt soha nem iszik, viszont a csokit annál inkább szereti. Mi volt a legjobb csoki amit evett 2023-ban?
A csokoládé nagy gyengém és talán Gombóc Artúr tudta eddig a legjobban megfogalmazni azt, hogy mik a kedvenceim, de különösen szeretem azokat a csokoládékat, amiket Székesfehérváron gyártanak, gondolok itt a Sport szeletre vagy a Milka csokira.
Biztosan sok dolga lesz 2024-ben is, különleges év, hiszen önkormányzati választások lesznek. 14 éve polgármester lehet-e egyáltalán készülni valamivel az elmúlt szűk másfél évtizedben elvégzett munkákon túl?
Nem készülök semmilyen különleges dologgal, úgy gondolom, hogy a város közössége ismer, láthatja a munkát, amit végzünk és elvégeztünk, tudhatják, hogy mire számíthatnak tőlem és a csapatomtól. A választások napján pedig elmondhatja majd mindenki a véleményét a tevékenységünkről. Teszem a dolgomat, dolgozom Székesfehérvárért, az embereknek pedig egy demokráciában joguk van időről-időre a választáson megítélni ezt a munkát. Az év eleje azonban mindig különleges, hiszen február közepén tárgyalja majd a Közgyűlés a város 2024-es költségvetését, amit a polgármester terjeszt be. Ennek tervezése pedig már októberben elkezdődött, hiszen ez alapján döntünk üzemeltetési kérdésekről, működési kiadásokról, béremelésekről, szolgáltatásokról és újabb beruházások finanszírozásáról.
Szerencsére 2023-ban a fehérvári vállalkozásoknak és az ott dolgozó sok tízezer ember munkájának eredményeként a város minden nehézség ellenére stabil évet zárhat tartalékokkal és év végén még adót is tudtunk csökkenteni.
Úgy gondolom, hogy ha a fehérvári gazdaság fenntartható módon tud növekedni, akkor ez egy olyan stabilitást ad a városnak és a környező településeken élőknek is, akik Fehérvárhoz kötődnek, ami Magyarországon azért egyedülálló. Van egyfajta versenyelőnyünk a magyar települések között, amit meg kell tartanunk és jól ki kell tudnunk majd használni a közvetlenül lehívható EU-s forrásokat is.
A 21. században egyre jobban felértékelődik, hogy egy település milyen életminőséget tud nyújtani a polgárainak.
Októberben a Városháza Dísztermében mutatták be az Alba Innovár Digitális Élményközpont Okostanterem-programját, valamint mentorprogramját.
Ez határozza meg, hogy szeretnek-e itt élni az emberek és jelentősen hozzájárul például ahhoz is, hogy meg tudjuk-e tartani fiatalokat. Éppen ezért minden forrás fontos, ami ehhez segítséget ad, legyen az akár EU-s, kormányzati vagy helyi forrás. Ezeket igyekszünk minél jobb célokra fordítani és bízom abban, hogy a fehérváriak látják is ezt a munkát.
Hol tölti az ünnepeket, tud majd pihenni a családjával?
Ha semmilyen váratlan esemény nem történik - és bízom benne, hogy ilyen most nem lesz -, akkor remélem meg tudunk pihenni egy kicsit és együtt tudjuk tölteni az ünnepeket a családdal. Az év talán legnyugodtabb időszaka van ilyenkor, amikor a világ is egy kicsit lelassul és az egymásra való odafigyelés is nagyobb, ami nyugalmat ad a város közösségének is.
