Székesfehérváron az Óvoda utcai Izraelita temető előtti téren, a Holokauszt áldozatainak emlékművénél emlékeztek arra, hogy 1944. április 16-án kezdték meg a hazai zsidóság gettóba zárását. Az 1941-ben még 2075 tagú székesfehérvári hitközségből az 1946. évi összeírás szerint mindössze 289-en maradtak.
Lengyelország nemzeti tragédiájára, a katyñi mészárlás áldozataira emlékeztek szombaton reggel Székesfehérváron a Jávor Ottó téri Katyñ emlékkeresztnél. 84 évvel ezelőtt mintegy 22.000 lengyel értelmiségit, tisztet és tisztségviselőt öltek meg a keleti Golgotán. Lengyelországban 2008 óta április 13. napja a katyńi vérengzés áldozatainak emléknapja.
A Katyn Emlékkeresztnél helyeztek el koszorút a város és a vármegye vezető tisztségviselői, a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Székesfehérváron szolgálatot teljesítő NATO-erők lengyel katonái a magyar-lengyel barátság napja alkalmából.
Szombaton délelőtt koszorúzással és gyászmisével emlékeztek meg arról a tizenkét székesfehérvári polgári áldozatról, - akiket 1945. március 22-én a II. Ukrán Front katonái gyilkoltak meg a Rác utcában, - a Mártírok Emlékművénél és a a Szerb Ortodox Templomban. „A testüket megölhették, de a lelküket nem vehették el. Lelkük, mint áldozatok és mártírok lelke a Jóisten kezében nyugszik.” - emelte ki Pavle Kaplan, esperes.
2024. március 23-án, vasárnap reggel 09.45-kor kezdődik a Székesfehérvári Szerb Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett, az 1945. március 22-én, a Palotavárosban lemészárolt 12 férfi tiszteletére tartandó megemlékezés. A megemlékezés után gyászmise lesz a Szerb Ortodox Templomban.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából szerveztek megemlékezést hétfőn Székesfehérváron, az Ötvenhatosok terén. A hagyományos eseményen a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium diákjai adtak műsort, megidézték a vészkorszak társadalmi hatásait és személyes tragédiáit, majd zárásként a résztvevők megkoszorúzták a téren található emlékművet.
Néma koszorúzással tisztelgett a 75 évvel ezelőtt született dr. Siklósi Gyula régész emléke előtt a város polgármestere, országgyűlési képviselője és a 2017-ben elhunyt, a középkori Fehérvár történetét egy életen át kutató tudósról elnevezett várostörténeti központ igazgatója.
A magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alkalmából szervez megemlékezést a Székesfehérvári Német Nemzetiségi Önkormányzat. Január 21-én, vasárnap 15 órakor a Kossuth Lajos utcai emléktáblánál koszorúzással kezdődik a program, ami előadással és a Felsővárosi Általános Iskola német nemzetiségi osztályainak műsorával folytatódik az Árpád Fürdő rendezvénytermében.
Az urivi áttörés 81. és a Don-kanyar Emlékkápolna felszentelésének 30. évfordulóján fellobbantak az emléktűz lángjai pénteken este. A pákozdi Mészeg-hegyen az 1942-43-as Don menti csatákban hősi halált halt, fogságot szenvedett és túlélő katonahősökre immár harmincadik alkalommal emlékeztek ökumenikus imádsággal.
Nyolcvanegy éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától.