- Úgy gondolom, hogy a helyi gazdaság teljesítményével kellene kezdenünk, milyen eredményekről tudunk beszámolni?
Én azt gondolom, hogy Székesfehérvár a magyar gazdaság vonatkozásában is egy meghatározó központ, minden mutató ezt jelzi, ahogy iparunk, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások, és maga a kereskedelem is. Amikor a fehérvári gazdaság kihívásairól beszélünk, akkor a saját jövőképünkről szólunk. Azon túl, hogy nekünk, fehérváriaknak nyilván a legfontosabb kérdés, az egész magyar gazdaságnak is meghatározó eleme a helyi gazdaság fejlődése, hiszen kihat az állami költségvetésre és a magyar nemzetgazdaság egész teljesítményére egyaránt. Szerencsére nyugodtan elmondhatjuk – így most már közeledve 2017 végéhez-, hogy az eddig ismert számok alapján a város gazdasága tovább nőtt. Szerencsére ez az előző évek mindegyikében is így történt, ami azért is fontos, mert ez munkahelyeket jelent, növekvő béreket, jobb egzisztenciát. Természetesen még sokat kell tenni, de az irány mégiscsak nagyon pozitív, mutatja a technológiai változásokat. Jelenti természetesen azt is, hogy újabb beruházások és fejlesztések érkeztek a gazdaság területén is a városba, beleértve a magyar és a külföldi cégeket is. Jó látni azt, hogy azok a külföldi partnereink, akik most már hosszú-hosszú évek óta, vagy akár egy-két évtizede itt vannak a városban, azok az új beruházásaikban is Fehérvárban gondolkodnak. Ez azért fontos visszajelzés, mert nem egy megelőlegezett bizalom, hanem egy olyan terv és megvalósítás, ami jól mutatja, hogy az adott cég itt jól érzi magát, megtalálta a számítását és úgy gondolja, hogy a jövő befektetéseit, termelését is ide képzeli, ebbe a városba. December végén látjuk majd, hogy az idei iparűzési adó bevétel – ami a helyi gazdaság működésének önkormányzati fokmérője – hogyan alakul, de várhatóan nőni fog a 2016-oshoz képest. Ez azért is fontos, mert meghatározza a város költségvetését, az összes olyan üzemeltetési, fejlesztési kérdést, és ennek köszönhetően volt lehetséges, hogy 2017-ben saját forrásból több mint 6 milliárd forintból tudtunk fejleszteni. Ezt a helyi gazdaság és az ott dolgozók állították elő. Az iparűzési adó tekintetében Fehérváron úgy látom, hogy ez a növekedés lesz jellemző szerencsére 2018-ban is. Van még egy nagyon fontos eredménye ennek, hogy Székesfehérváron a jövőben sem kell magánszemélynek helyi adót fizetni.
Egyébként, hogyha konkrétumokat nézünk, mennyire nyitott Székesfehérvár a beruházások iránt?
Alapvetően azon gondolkodunk el, hogy nem mindegy, hogy milyen gazdasági tevékenységről van szó, és az sem mindegy, hogy a város mely területén szeretné ezt ellátni. Jó, hogy ha az új fejlesztések már ipari parkokban valósulnak meg, mert egy sűrűn lakott városrészben induló zajosabb, vagy nagyobb forgalmat generáló vállalkozás konfliktust jelenthet a környező házakban élőkkel, tehát ezt el kell kerülni, és persze, fontos, hogy ne legyen környezetszennyező. Miközben Székesfehérvár egy erős gazdasági centrum, élhető, szerethető városnak is kell maradnia, aminek tiszta a környezete, ami egyre virágosabb, zöldebb, ahol a zajhatásokkal és a klímaváltozás kérdéseivel is foglalkozunk. Nincsenek csodák, nincs pénzverde a Városháza pincéjében, mi csak azt a pénzt tudjuk elkölteni, amit a város megtermel. Hitelt továbbra sem kíván az önkormányzat felvenni, a városnak nincs egyetlen egy forint adóssága sem.
Nem is olyan régen pedagógusokat, idős tanárokat köszöntöttek, ez egy nagyon szép szokása Székesfehérvárnak, amikor megköszönik azoknak az embereknek a munkáját, akiktől tanultunk, akiktől tanulhatunk és tanulni fognak a gyerekeink, unokáink. Hogyan állunk oktatás terén?
Én mindig minden évben elmondom, hogy a polgármester életében nagyon sokféle rendezvény, esemény van, de ez különlegesen szép program, hiszen 50-60-65-70 éve diplomájukat átvett pedagógusokat köszöntünk a színes diplomások ünnepén. Nagyon jó látni azokat a pedagógus hölgyeket és urakat, óvónőket, tanítókat, tanárokat, akik ilyenkor eljönnek és azt is jó látni, hogy hány intézményvezető, egykori kolléga kíséri el őket, hány volt tanítvány jön el, hogy őket ünnepelje. Úgy gondolom, hogy a városnak igenis feladata, hogy megálljunk egy pillanatra és köszönetet mondjunk. Ez így volt most is, de talán arra is alkalmas ez az ünnepség, hogy felhívja a figyelmünket: mindig minden korban az oktatás, a köznevelés kulcskérdés egy nemzet életében. Jelentős változások történtek az oktatásban, hiszen az iskoláknak a fenntartása és a működtetése is átkerült az önkormányzattól az államhoz, illetve vannak a városban állami, egyházi illetve alapítványi iskolák. Az óvodák és a bölcsődék önkormányzati fenntartásban, működtetésben maradtak, az iskolákhoz az önkormányzatnak jogi értelemben nincs köze, de ez nem jelenti azt, hogy morális értelemben ne lenne. Kerestük, hogy mi legyen az önkormányzat új szerepe. Egyrészt több programot indítottunk el: ezek között van ösztöndíjprogram, az Alba Innovár központ és a SZÉP, azaz a Székesfehérvári Érzékenyítő Program. Itt Lengyel Zsófiának szeretnék köszönetet mondani, aki a hivatalunk dolgozójaként ezt az egész kérdést felkarolta, és számos civil szervezettel együttműködve egy olyan programot tettek le az asztalra, amivel el is indultunk. Fontos érzékenyíteni a fiatalokat, hogy milyen lehet fogyatékkal élni, s rávezetni őket, miként legyen természetes számukra a segítségnyújtás, támogatás. A másik ilyen elem a digitális világnak a közelebb hozatala, ezt valósíthattuk meg az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével együtt, illetve a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítványon keresztül. Az Alba Innovár egy élményközpont a fiataloknak, akik az okostelefont, az internetet készségszinten használják, őket hozzuk közelebb ahhoz a digitális világhoz, amit szerethetünk, vagy nem, de ők már ebben fognak felnőni, nekik ebben kell megtalálniuk a saját életüket, saját jövőképüket, pályájukat, életútjukat. Ingyen vehetik igénybe azok a fiatalok, akik ide szervezett keretek között eljutnak és elmondható, hogy nagyon-nagyon pozitív a visszajelzés. Arra is büszkék lehetünk, hogy egyedülálló programról van szó Európa szerte. Harmadik elem a pályaorientáció, ahol azt gondoljuk, hogy szintén van a városnak szerepe, felelőssége, hiszen hozzá tudjuk segíteni a gyerekeket, illetve a fiatalokat és a szüleiket, családjukat azokhoz az információkhoz, amelyek alapján el tudják dönteni, hogy a középiskolás fiatal hova menjen továbbtanulni, mi legyen az ő világképe, pályája és tudatosan választhasson magának életutat. Ha azt teszi, akkor valószínűleg olyat fog választani, amit szeretni fog és így boldog ember lesz, ezáltal a város is egy mosolygós, jókedvű hely lesz.
Ha már példamutatásról volt szó, akkor megint témát váltunk: köztudott, hogy egészségügyi vonalon sem vallunk szégyent mi itt Székesfehérváron, szinte nincs olyan székesfehérvári rendezvény, ahol ne lenne valamilyen ingyenes szűrővizsgálat, a városvezetők és a szakemberek odafigyelnek az emberek egészségére…
Igen, szeretnénk az egészségmegőrzésre, a prevencióra is ráirányítani a figyelmet, a prevencióra. A saját egészségünkért alapvetően magunk vagyunk a felelősek, figyelünk-e arra, hogy mozgunk-e eleget, mit eszünk, hogy káros dolgokat fogyasztunk-e?! E tekintetben azt gondolom, hogy az elmúlt évek azt mutatják, hogy az emberek kezdenek ezekhez a programokhoz hozzászokni, egyre többen veszik igénybe, olyannyira, hogy jövőre néhány változtatást is eszközölnünk kell, mert már vannak szűrések, ahol olyan nagy a sorban állás, hogy növelnünk kell a szolgáltatók kapacitását. Mindezek mellett a város elindította a Kégl György Városi Egészségügyi Programot, amelyben eszközbeszerzésekkel és egyéb anyagi forrásokkal segítjük a gyógyító munkát. És ne feledkezzünk meg a Modern Városok programról sem, amelynek keretében több mint 7 milliárd forintból fejlődhet tovább a Szent György Egyetemi Oktató Kórház.
Kicsit lubickoljunk a kultúrában. Seuso-kincs, az Árpád-kor öröksége 2020-as kiállítás, Bazilika felszentelési évforduló, szóval sorolhatnám, Székesfehérvár tényleg a kultúra fellegvára…
Közel 30.000 ezer fő, hogy kezdjük a Seusoval, ennyien látogatták meg a kiállítást. Ez néhány hét leforgása alatt azt gondolom, hogy mindenképpen rekord, és jól mutatja, hogy az emberek a Seuso-kincset magukénak érzik. Azt is mondhatjuk, hogy otthon volt a Seuso Fejér megyében és Székesfehérváron, másodsorban az egész éves múzeumi látogatói létszám is igen magas, hiszen már a Seuso-kiállítás előtt is 150.000 fölött volt a különböző kiállítóterekbe betérő látogatók száma. Polgármesterként nem állom meg, hogy ne mondjam ki: mi mindig és bármikor szívesen adunk helyet a Seuso-kincs bemutatásának, ezúton is köszönöm a magyar kormánynak, hogy visszavásárolta két részben ezeket a kincseket, vagy legalábbis az ismert darabjait és azt is, hogy ismételten volt lehetőség ennek székesfehérvári bemutatására. Azért is köszönet, hogy nem csak ezt a nagyszabású kiállítást, hanem az Árpád-házra vonatkozó, a Magyar Nemzeti Múzeum által megszervezendő és nemzetközi kitekintésű kiállítást is Székesfehérvárra ’álmodta meg’ a kormány. A múzeum Fő utcai épületének felújításával pedig egy újabb kiállítótér fog újjászületni. Ez nagyon komoly feladat, hiszen a biztonságtechnikán túl raktározási feladatokat is el kell látni, ami most a múzeumunknál, a könyvtárnál és a levéltárnál is probléma. Remélem, hogy egy nagyon szép kiállítást fogunk létrehozni, nem elfelejtve, hogy 2022 az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója, ami újabb kiemelt programja lesz Székesfehérvárnak. Ha már kultúra, akkor a következő nagy cél 2023, ami az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését hozhatja egy újabb magyar város számára. Fehérvár versenybe szállt, a lakosság 93%-a állt az ügy mellé, döntés jövőre lesz ebben a kérdésben – két ütemben. Ahogy többször elmondtam: ebben a pályázatban a város kultúra területén felvázolt jövőképét vázoltuk fel, így ennek jelentős részét akkor is szeretnénk megvalósítani, ha esetleg másik magyar város nyerne.
Boruljunk egy kicsit virágba. Virágos Magyarországért miniszterelnöki díjat kapott Székesfehérvár – nemes dolog...
Nagyon örültünk neki, mert ez visszaigazolja azt a törekvést, hogy minél zöldebb, minél virágosabb, színesebb legyen Székesfehérvár, hiszen ettől válik egy több mint ezer éves város szerethető, modern nagyvárossá. Fontos az, hogy a közlekedést is fejleszteni tudjuk, és, hogy kiemelt környezetvédelmi beruházások legyenek. Ebben a Sóstó rehabilitációja egy kiemelten fontos kérdés, valamint az, hogy az alsóvárosi rétet meg tudtuk menteni az ipari beépítés elől, és a Modern Városok Programban itt nagy, egybefüggő zöldterület létesülhet, a palotavárosi tavak körül betervezett fejlesztéssel együtt. Ez a kettő egyébként közel 400 hektár természetvédelmi övezetet és környezetvédelmi beruházást jelent. Mindenképpen komoly vállalás, talán soha ekkora környezetvédelmi fejlesztés, egybefüggő fásítás nem történt még Székesfehérváron. Legalább ennyire fontos, hogy évről évre a Virágosabb, zöldebb Fehérvárért mozgalom keretében a Városgondnokságon keresztül egyre több intézményt, társasházi közösséget, lakóközösséget tudunk meggyőzni arról, hogy szépítsék saját környezetüket. A város adja a szaktudást, és a virágokat, a gondozásuk az igénylők feladata.
Annyi minden történik a városban egy év alatt. Mire a legbüszkébb 2017-ben?
Nehéz lenne egy dolgot kiemelni, mert nagyon sokat tudnék mondani, de ami az én hitvallásom, hogy nagyon fontos a városfejlesztés, nagyon fontosak az új beruházások, hogy a város üzemeltetése rendben legyen, hogy az emberek érezzék városrészenként is, hogy fejlődünk, de talán ennél van egy fontosabb dolog: hogy tudunk-e erősebbek lenni közösségként, mint év elején. Megrögzötten hiszek abban, hogy ezen tudunk jó irányba változtatni és előrébb jutni. Úgyhogy, amikor olvassák ezt az interjút és úgy érzik, hogy a város erősödött 2017-ben, akkor a legfőbb célomat biztos, hogy elértem ebben az esztendőben is.
