-
30 éve dolgozik az elesettekért
Zsabka Attila 1994 októberében csatlakozott az akkoriban már két éve működő Kríziskezelő Központhoz és harminc éve tartozik hivatalosan munkakörébe a hajléktalanellátás. A tenni akarás, az elesettek felé fordulás, a segítségnyújtás azonban már előtte is része volt a mindennapjainak.
2024.11.16. -
Interjú Patik Ferenccel
Víziváros új önkormányzati képviselőjének Székesfehérvár az otthona, a szülővárosa, melynek rengeteget köszönhet, ezért is vállalkozott arra, hogy következő éveit a város és a városrész szolgálatára tegye fel. Patik Ferenc számára az Akóts-malom és a Fűtőerőmű területei is adnak bőven feladatot, folytatni kívánja a zöldfelületek növelését, a kereszteződések, zebrák biztonságosabbá tételét és a közbiztonság erősítését.
2024.10.28. -
A felelősség most jóval több!
A Köfém lakótelep tízemeleteseitől Ráchegy és Búrtelep kertvárosias utcáin át egészen Börgöndig húzódik Székesfehérvár legnagyobb választókerülete, amelynek minden négyzetméterét jól ismeri Békési Ferencné Ági.
2024.10.25. -
Az együttgondolkodásban hiszek!
Szontaghné Kovács Erika, Feketehegy-Szárazrét és Szedreskert megválasztott új képviselője már túl van élete első lakossági fórumán, ahol nyitottan, sok-sok kérdéssel és kéréssel fogadták őt a körzet lakói. A képviselő közel egy évtizeden át dolgozott a szociális szférában tevékenykedő civil szervezetekkel, így nem véletlen, hogy szociális tanácsnokként az ő mindennapjaikat is segítheti majd önkormányzati munkája során.
2024.10.21.
Kamarazene a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum udvarában
A műsorban többek között Farkas Ferenc, Jacques Ibert és Bizet műveit szólaltatták meg a fafúvós kvintett tagjai Chikara Sugano (fuvola), Fóris István (oboa), Dávid József (klarinét), Tóth Sára Rebeka (fagott), Balogh Bottyán (kürt). Ez a koncert volt a második alkalom, először a vonósnégyes jóvoltából Mozart vonósnégyes művei hangzottak el.
Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója beszélt elsőként a sorozatról.
- Az 1736-ban épült egykori ferences rendház felújított udvara, az úgynevezett kvadrum remek lehetőséget kínál rendezvények megtartásra. Koncertek, előadások, könyvbemutatók, workshop-ok hangulatos helyszíne lehet az udvar. A professzionális rendezvényekhez partnereket, segítséget keresünk. Ezért kértük fel az Alba Regia Szimfonikus Zenekart, hogy tegyenek javaslatot arra, miben tudnának segíteni ennek megvalósításában. Szabó Balázs, a zenekar tanácsadója tolmácsolta az ötletet, hogy kamarazenei műveket lenne célszerű bemutatni, tekintettel az udvar méretére. A célunk az volt, hogy megszólítsuk a látogatókat, a közönségünket, és behozzuk őket a múzeumunkba. Tárlat, kávézó, és előadótér szolgál erre a részünkről. Az a látogató, aki megvásárolja a múzeumi belépőt, az egyben meghallgathatja a hangversenyt, illetve aki a hangversenyre vesz jegyet, az megtekintheti a múzeum kiállítását is – mondta.
- És közben elkezdtek, illetve folytatnak egy másik sorozatot is, ami A jazz a múzeumban címet viseli. Jazz már korábban is volt itt...
- Igen, a Múzeumok Éjszakája rendezvényein hangzott fel rendre a jazz zene a múzeum udvarában. Ezzel egy másik zenei irányzat közönségének igyekszünk a kedvébe járni, őket is szeretnénk ideszoktatni. Kiss György segít a szervezésben, ő a hazai és a nemzetközi jazz életben egyaránt jó kapcsolatokkal rendelkezik.
Dr. Szabó Balázs zenetörténész, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar művészeti tanácsadója minden zenei rendezvények tudója, megannyi különleges történelmi ténnyel „öltözteti fel” a koncertek előzetesét. Az előadásokon a székeken várja a látogatókat az általa jegyzett tudnivaló érdekességek sokasága kis füzetben, vagy lapon.
- Miért pont kamarazene? Ez a klasszikus muzsika meghittebb ága, a Múzeum udvarához illő. Ezért választották?
- Választásunknak két oka volt. Az egyik: a szimfonikus zenekar művészeinek a további fejlődés, a zenei frissen tartás, a muzikális képességek karbantartása miatt jó, ha kamarazenét is játszanak. A zenekar vezetőségének célja volt, hogy a zenészek ne csak nagy szimfonikus muzsikát, hanem ilyen zenét is játszanak. Ezzel egészen más képességeiket kell latba vetniük, mint egy zenekari mű előadása alkalmával. A másik ok a helyszín, illetve a felkérés, hiszen az Egyházmegyei Múzeum igazgatója ennek a gyönyörűen felújított belső tér kereteire kért tőlünk hangversenysorozatot. Itt egy nagyobb létszámú zenekar nem is fér be, ezért gondolkoztunk azon, hogy a két szándékot miképp összegezzük, így jött az ötlet, hogy egyrészt a muzsikusaink kamarazenét játszhatnak, és másrészt meg tudunk felelni Smohay András kérésének is.
- Tartalom és forma jól kiegészítik egymást így, ugye?
- Igen, és ezt bizonyította az első előadások, hiszen nagyon jól hangzottak a 4, 5 zenész által játszott művek. Elmondhatjuk: kiváló miliőjű, kiváló koncerthelyszínnel gyarapodott a város.
- Vonósok, fúvósok voltak, mi jön még?
- Először a vonósnégyes Mozart zenéjét játszották, nem is lehetett volna szebben avatni ezt a helyszínt. A fafúvós kvintett nagy repertoárból válogathatott, sőt, a nyár hangulatához illő átiratokat is hallhatott a közönség, mint Bizet Carmenjéből három részletet. A harmadik alkalommal, augusztus 6-án kortárs zene lesz a téma, Dobri Dániel, a zenekar kortárs zenei vezetője lesz a házigazda. A negyedik, szeptemberi előadáson rézfúvósok működnek közre.
- A zenekar tevékenysége másabb, árnyaltabb, gazdagabb lett. Tanácsadóként miképp látja ezt?
- Ez így van, de ne feledjük, hogy a Covid alatt takaréklángon működött a zenekar. Egy éve volt a vezetőségváltás, azzal a céllal, hogy mihamarabb elérjük azt a koncertmennyiséget, amennyit a zenekar a járvány előtt teljesített. Törekvésünk volt, hogy gazdagabb és színesebb legyen a paletta, Felmérve a lehetőségeinket, a város igényeit, azt gondolom, jó úton járunk. El kell helyeznünk magunkat a szimfonikus zenekarok palettáján, olyan műsort kell kínálnunk, ami kiemel bennünket az átlagból.
- A kínálat gazdag, tapasztalatai szerint „vevők” erre az emberek?
- Azt tapasztaljuk, hogy jó úton járunk, és egyre jobbak a visszajelzések.