2°C
1.5°C / 2.6°C
Borús égbolt
5.05 km/h 326°
Frissítve: 08:35
Várostörténet
/ 2024.05.15. 06:56:00 |
666 éve, 1358. május 15-én kezdte el írni Fehérváron a Képes Krónika alapszövegét Kálti Márk
Udvari pap-historikus és székesfehérvári lakos. A Szűz Mária Bazilikában teljesített szolgálatot, és itt, Magyarország ősi koronázó templomában juthatott hozzá régi gesztáinkhoz, krónikáinkhoz, továbbá más írásos forrásaihoz (oklevelek, királyok halálozási jegyzékei), amelyekből művének megírásához merített.
/ 2024.04.24. 06:32:00 |
Április 24. Az Aranybulla napja - 802 éve adta ki II. András király
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
/ 2024.04.05. 17:13:42 |
Székesfehérvár a frontvonalban - újabb hadtörténeti kiállítás nyílt a Rendházban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
/ 2024.03.28. 12:19:30 |
Hol van az anyósok kedvenc leshelye? – szombati séta a sarokerkélyek nyomában
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
/ 2024.03.22. 20:13:00 |
Vizsgálják a fehérvári osszáriumban lévő csontok anyai öröklődési vonalait is
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
/ 2024.03.20. 15:02:38 |
Híres házak, híres emberek – A Zichy liget 7. és Keszei István története
Folytatódnak a Helytörténeti esték az Aranybulla Könyvtárban. Március 21-én, csütörtökön 17 órakor Keszei István költő és a Zichy liget 7. számú ház történetét ismerheti meg a hallgatóság Magony Imre előadásában.
/ 2024.03.06. 16:25:44 |
Megkezdték az újabb feltárást a Nemzeti Emlékhely területén
Folytatódik a Szent István Király Múzeum tervásatása, amit a Nemzeti Emlékhelyen kezdtek meg az intézmény szakemberei. A munkálatok ma indultak és a tervek szerint a jövő héten is a területen dolgoznak a régészek. Az újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült: Székesfehérvár városfala a 11. században épült.
/ 2024.02.23. 16:41:00 |
581 éve ezen a napon, február 23-án született Mátyás király
Mátyás horoszkópja több kódexben is fennmaradt, s ezek mindegyike február 23-at írja a király születése napjának. Arra azonban már Gouth Kálmán rámutatott 1943-ban, hogy miután az asztrológiai napkezdetet a kor sajátosságait figyelembe véve déli időpontra kell helyezni, ezen ábrázolásokat úgy kell értelmezni, hogy a király valójában másnap, 24-én, azaz Mátyás napján hajnali 3 körül látta meg a napvilágot.
/ 2024.02.13. 12:56:53 |
Akinek az Isten két szem helyett négyet adott – II. (Vak) Béla magyar királyra emlékezünk
1141. február 13-án egy szomorú sorsú, mégis sikeres magyar király tért meg őseihez. II. (Vak) Béla (1131–1141) élete nagy részében gyámolításra szorult, uralkodóként azonban erős országot teremtett, királysága területét gyarapította, termékeny apaként pedig a dinasztia további életét biztosította az Álmos-ág trónfoglalásával. A cikk az évforduló kapcsán a Várostörténeti Kutatóközpont közösségi oldalán olvasható.
/ 2024.01.21. 07:02:00 |
Szent ügye volt Székesfehérvár - ma lenne 75 éves Siklósi Gyula régészprofesszor
Ma lenne 75 éves a 2017-ben elhunyt régészprofesszor Siklósi Gyula, akinek kutatási eredményeiből, szellemiségéből a jelenben is erőt meríthetnek azok, akiknek hozzá hasonlóan "szent ügye" Székesfehérvár. 1978-tól, egészen haláláig, majd négy évtizeden keresztül kutatta Székesfehérvárt.
/ 2024.01.20. 07:28:00 |
A felsővárosi Szent Sebestyén templom történetéről
A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben templomnak minősítették. A két torony építése 1836-ban történt, Fridl Károly rajzmester tervei alapján és az építkezés idejére még a téglaégetőt is a templom rendelkezésére bocsátotta a város. A felsővárosi templomnak 1917 előtt hat harangja volt, ma a 951 kg-os harang szól a Felsővárosban.
/ 2024.01.14. 06:50:00 |
Az utolsó aranyágacska – 723 éve halt meg az utolsó Árpád-házi király
A XIV. évszázad igazán nem indult jól hazánk történetében. Alig telt el két hét belőle, királytemetésre készült Magyarország. 723 éve ezen a téli napon hunyt el III. András király (1290–1301). A mintegy harminchat esztendős halottat sirató gyász nem „csak” egy ember, hanem az első magyar uralkodóház életének végét övezte.
/ 2024.01.07. 06:53:00 |
Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc mesteredző a Videoton örökös tiszteletbeli elnöke
Ma lenne 90 éves Kovács Ferenc labdarúgó mesteredző, korábbi szövetségi kapitány. Ő az egyetlen magyar, aki futballistaként és szakemberként is nemzetközi kupadöntőben szerepelt magyar csapattal. Kovács Ferenc mesteredző, a Videoton örökös tiszteletbeli elnökének szobrát tavaly augusztusban avatták fel a Sóstói Stadion főbejárata előtt.
/ 2023.12.12. 07:07:00 |
175 éve tárták fel III. Béla sírját - ma mutatják be a legújabb arcrekonstrukciót
Tudományos konferenciát rendeznek december 12-én kedden 16 órától a Városháza Dísztermében abból az alkalomból, hogy 175 éve tárták fel III. Béla király sírját Székesfehérváron. A konferencián Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az Árpád-ház haploidjának meghatározása az 1848-ban feltárt csontvázak alapján címmel tart előadást és beszámol a legújabb eredményekről is.
/ 2023.12.11. 14:50:00 |
672 éve ezen a napon erősítette meg I. Nagy Lajos király az Aranybullát
Az I. (Nagy) Lajos király 1351. évi törvényeként is ismert cikkelyek számos más ponton kiegészítették II. András Aranybulláját. Ezek közül az ősiség rögzítése mellett – amely egészen 1848-ig szabályozta a magyar öröklési rendszert – a kilenced beszedésének kötelezettsége és a pallosjog – egyébként már szintén évtizedekkel korábban meglévő – gyakorlatának írásba foglalása a legismertebbek.