2°C
2.1°C / 2.1°C
Borús égbolt
4.38 km/h 2°
Frissítve: 05:49
Várostörténet
/ 2024.08.17. 13:48:08 |
Negyvenéves lett a finn-magyar barátságot jelképező horgony a Csónakázó-tónál
Pontosan negyven éve került a helyére a Csónakázó-tó partján az a horgony, melyet finn testvérvárosától, Kemitől kapott Székesfehérvár. A jeles jubileumot finnek és magyarok együtt ünnepelték szombaton, és felavattak egy információs táblát is, amely három nyelven hirdeti a városok jó kapcsolatát szimbolizáló horgony történetét. Székesfehérvár nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszönetet Kemi és Székesfehérvár barátságágáért, az ünnepségen közreműködött a Vox Mirabilis Kamarakórus.
/ 2024.08.14. 15:59:12 |
Székesfehérvár legkorábbi védműve – nyílt napot tartottak a Nemzeti Emlékhelyen zajló ásatáson
2023 augusztusában talajradaros vizsgálat előzte meg az induló ásatást a Nemzeti Emlékhelyen. A kutatás azóta is folyamatosan zajlik a területen, és nemrégiben jelentős leletekre bukkantak a Szent István Király Múzeum régészei. Az ásatás helyszínén szerdán nyílt napot tartottak az érdeklődőknek a múzeum szakemberei.
/ 2024.08.13. 22:04:18 |
Ünnepélyes keretek között megnyílt és augusztus 20-ig látogatható az Osszárium
Ünnepélyes keretek között nyitották meg a hajdani uralkodóink földi maradványait őrző Osszáriumot a Nemzeti Emlékhely – Középkori Romkertben. A hagyományos esemény keretében tiszteletadás mellett a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait is. A Nemzeti Emlékhelyen ingyenesen látogatható az Osszárium augusztus 20-ig, mindennap 9 és 20 óra között.
/ 2024.08.13. 19:54:00 |
1134. augusztus 13-án hunyt el Árpád-házi Szent Piroska
Egy szent király leánya és egy nagy bizánci császár édesanyja volt, majd az ortodox kereszténység szentjévé vált. Két keresztnevén is ismerjük, mégis, mintha a magyar történeti köztudatban nem élne oly elevenen emléke, ahogy megérdemelné. Árpád-házi Piroska, avagy Bizáncban kapott nevén Eiréné 1134. augusztus 13-án hunyt el.
/ 2024.08.12. 06:28:00 |
Gerendarészlet Fehérvár korai védműveiből - augusztus 20-ig bárki megnézheti
A Nemzeti Emlékhelyen közel 20 év után újraindult feltárások során nemrégiben jelentős leletekre bukkantak a régészek. Az ásatások kezdeti eredményeiből már kirajzolható volt a védmű szerkezete, de az igazi szenzáció egy szinte eredeti állapotában megmaradt faszerkezet, melynek részletét állítják most ki.
/ 2024.08.07. 14:19:32 |
Szenzációs leletek kerültek elő a Nemzeti Emlékhelyen Székesfehérváron
2023 augusztusában talajradaros vizsgálat előzte meg az akkor induló tervásatást a Nemzeti Emlékhelyen. A kutatás azóta is folyamatosan zajlik a területen, nemrégiben pedig szenzációs leletekre bukkantak a Szent István Király Múzeum régészei. A részletekről szerdán Róth Péter alpolgármester és Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója számoltak be.
/ 2024.08.05. 06:27:00 |
Szöllőhegyi történelem - Székesfehérvár népe három hónapig itt mulatozik
Vasárnap este volt a Donát kápolna búcsúja az Öreghegyen. A jelenlegi kápolnát 30 esztendeje 1994-ben szentelték fel, az 1945-ben felrobbant templomot, pedig 1733-ban építették a Szöllőhegyen egy török erődítmény helyére. Korabeli források szerint ezt akkoriban kétezer szőlőskert vette körül, melyekben "Székesfehérvár népe három hónapig mulatozik."
/ 2024.07.29. 06:28:00 |
929 éve, 1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Lovag és király volt, majd szent lett. Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt. Ám 1040 körül, amikor az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, ebből vajmi keveset lehetett sejteni. Természetesen I. (Szent) László királyunkról van szó, aki 926 évvel ezelőtt e napon hunyt el.
/ 2024.07.23. 07:41:00 |
734 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást
II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
/ 2024.07.21. 06:52:00 |
682 éve, 1342. július 21-én koronázták magyar királlyá I. (Nagy) Lajost Székesfehérváron
I. Károly király 1342. július 16-án bekövetkezett halála, majd uralkodóhoz méltó temetése után (1342. július 19. Székesfehérvár, Nagyboldogasszony-bazilika) fia, Lajos herceg lépett a magyar trónra. Az ifjú király tényleg ideális körülmények között lépett trónra: az államkincstár dugig volt az apja uralkodása alatt föltárt nemesfémbányák jövedelmeiből, belső ellenzék lényegében nem létezett, érdemi külső ellenség pedig nem fenyegette az ország határait.
/ 2024.07.20. 08:52:00 |
682 éve temették el Székesfehérváron Károly Róbert királyt
Károly Róbert királyt a nagy oltár mellett, királyi díszbe öltözötten helyezték örök nyugalomra. Temetésének napján a székesfehérvári bazilika számos fogadalmi adományban, ajándékban és felajánlásban részesült. A temetési menet három díszparipája aranyozott, ékkövekkel kirakott felszerelésükkel, és lovasaik fegyverzetével együtt szintén a templomé lett.
/ 2024.07.17. 06:48:00 |
584 éve, 1440. július 17-én koronázták királlyá I. Ulászlót Székesfehérváron
1440. július 17-én koronázták meg I. Ulászló királyt. Uralkodását beárnyékolta az országot megosztó polgárháború, amit a két hónappal korábban megkoronázott V. László hívei ellen vívott meglehetősen rövid uralkodása alatt.
/ 2024.07.15. 06:23:00 |
862 éve, 1162. július 15-én koronázták meg II. László (ellen)királyt Székesfehérváron
Lászlóról a hazai hagyományból tudjuk: 1163. január 14-én, uralkodása hatodik hónapjának betöltése előtt hunyt el, ezért koronázását nem lehet 1162. július 15-e elé keltezni. Későbbre viszont nem érdemes, hiszen Bizáncból hat hét alatt meg lehetett szervezni a királyváltást. Ily módon ezt a napot jó okkal jelölhetjük meg II. László (ellen)király (1162–1163) koronázási idejének.
/ 2024.06.27. 12:00:33 |
Fehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg a szombati városismereti sétán
Székesfehérvár török kori emlékeit ismerhetjük meg azon az ismeretterjesztő sétán, melyet a Tourinform Iroda szervez június 29-én, szombaton 10.00 órától. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
/ 2024.06.27. 07:20:00 |
832 éve, ezen a napon avatták szentté I. László királyt
I. László király Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodó volt, számos népmonda hőse, akinek népszerűsége egyszerre volt töretlen a dinasztián, a főúri és főpapi eliten belül és a nép körében. Ha életét és utóéletét egyszerre tekintjük át, akkor ő volt az egyetlen királyunk, aki szentet avatott és szentté avattatott.