Koraőszi sétára várta az érdeklődőket a Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület szerdán a Palotai úti Hosszú-temetőben. Poklosi Péter, az egyesület elnöke rendhagyó történelemórát tartott, és bemutatta a rendbe rakott sírokat.
A Városszépítő- és Védő Egyesület szeptember 22-én, szerdán 16:30-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.
A Palotaváros múltjáról tartott előadást Váczi Márk történész a Vörösmarty Mihály Könyvtár Tolnai utcai Tagkönyvtárban. A városkutató szavai nyomán megelevenedett az egykori szárazulaton letelepedett Szent János-lovagrend fallal körülvett „birodalma”; a Hal tér 3. szám alatt működő Ponty vendéglő forgataga, és az egykori kékfestő üzem – később Patex.
938 éve ezen a napon avatták szentté Székesfehérvárott Istvánt, az első magyar királyt. Halála után 45 évvel és 5 nappal kezdődött utóéletének a felemeltetéssel szentesített nyilvános szakasza. A Szent István-i életmű lényege a kereszténység jegyében létrehozott jogfolytonos magyar állam.
I. (Szent) István (1001–1038) halálának 900 éves évfordulójára a magyar állam a Szent István-emlékév megrendezésével készült. Erre az esztendőre Székesfehérvár városa, mely az egész országot átfogó ünnepségsorozat egyik kiemelt helyszíne volt, már évekkel korábban megkezdte a készülődést.
Székesfehérvár egyik legizgalmasabb városrésze, Öreghegy történetének nyomába eredhettek azon érdeklődők, akik Váczi Márk történész, városkutató nyomába szerdán délután. A Cselekvő Fehérvár által szervezett városnéző séta egy ikonikus helyszínről, a Bory-vártól indult, a végcél pedig a Videoton Oktatási Központ volt. A túra során a 20. századi eseményekbe nyerhettek bepillantást a sétához csatlakozók.
A Rácbányában folytatódik a „A hely, ahol élünk” városismereti séta. A Cselekvő Fehérvár program keretében augusztus 5-én, csütörtökön 17 órakor induló programot Sajtos Klára a Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület tagja és Váczi Márk történész, városkutató vezeti. A program mindenki számára ingyenes!
Candale-i Foix-i Anna, II. Ulászló király (1490–1516) harmadik, utolsó felesége nem sokkal második gyermeke, a leendő II. Lajos király (1516–1526) születése (1506. július 1.) után hunyt el, az akkor éppen Budán tartózkodó velencei követek fennmaradt jelentése szerint gyermekágyi lázban.
A tíz alkalomból álló előadássorozatban többek között Vörösmarty Mihályról, Wathay Ferencről, Bél Mátyásról, valamint a 18. századi prédikáció irodalom székesfehérvári vonatkozásáról ismerhetnek meg újdonságokat az érdeklődők.
László nap alkalmából I. László király szentté avatásáról emlékezik meg a lovagkirályról, az Árpád-házi uralkodók temetkezési szokásairól és Székesfehérvár szakrális szerepéről a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az intézmény közösségi oldalán megjelent írást Szabados György és Teiszler Éva történészek készítették.
Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 19-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét – ebből az alkalomból rendez utcakiállítást a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ a belvárosban. Az Országzászló téren 2021. június 19–28. között látható tárlat Sinka Jenő, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének Fejér megyei elnöke által összeállított kiállítás alapján készült.
Az üde, zöld fűszer- és gyógynövények a Fő utcán már messziről is jól láthatóan hirdetik, hogy ismét várja a látogatóit a Fekete Sas Patikamúzeum Székesfehérvár belvárosában. A május most nemcsak a nyitás kapcsán fontos a patika történetében – derült ki a Szent István Király Múzeum blogbejegyzéséből.
Újabb fejezetekkel bővítette történelmi tudástárát a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Az intézmény Facebook-oldalán közzétett legutóbbi tartalmakban II. (Vak) Béla király koronázásáról, a 825 éve elhunyt III. Béla királyról és Konstanciáról, IV. Béla király szentéletű leányáról olvashatunk érdekes információkat.
Tizenhárom, a XIX – XX. század fordulóján megjelent sajtóhír adta annak a novellaíró pályázatnak az alapját, amelyet a Fekete Sas és a Vörösmarty Társaság közösen írt ki 2019 végén. A pályázat nem titkolt kihívása volt, hogy a szerzőknek foglalkozniuk kellett a korral, a XIX. század végén élő emberek életmódjával, a kor társadalmi feszültségeivel, technikai lehetőségeivel...
A Szent István Király Múzeum régészei egy Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban, a Szabadbattyán – Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkái kapcsán végzett helyszíni kutatás alkalmával. Az ezidáig feltárt maradványoknál készült képeket a múzeum Facebook-oldalán tette közzé.