2. Várostörténet

Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

Több száz csontmintát vettek az Osszáriumban őrzött koponyákból, most pedig a csontok nagy részét visszaszállítják a napokban Székesfehérvárra a Magyarságkutató Intézet munkatársai. Két Árpád-házi személyt azonosítottak, és kiderült, hogy Fehérváron temették el Halicsi András herceget is. A koponyákat 3D szkennerrel digitalizálják, így a későbbiekben biológiai arcrekonstrukció is készülhet.
2022.08.09. 11:25 |
Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

A modern eszközök segítségével hamarosan virtuális térben együtt sétálhatunk az Árpád-házi uralkodókkal a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában.

Videó: Látrányi Viktória, Múzeum TV

Az osszáriumból még tavaly februárban vitték el az egykori Nagyboldogasszony Bazilikába területén fellelt csontokat genetikai vizsgálatra.

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók - áll a közleményben.

A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat a napokban visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba, mely a Királyi Napok alatt augusztus 13-tól ismát látogatható lesz.

Képeken az osszáriumban található csontok azonosítása
Képeken az osszáriumban található csontok azonosítása
Neparáczki Endre közölte, az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy - ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve - több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a 9-től a 16. századig használták temetkezésre.

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.

A kutatók Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák.

Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.

A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy - az összegyűlt információk feldolgozása alapján - jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is - áll a közleményben.

Várostörténet

Összes

  1. Az utolsó magyar születésű király

    1526-ban ezen a napon koronázták királlyá Szapolyai Jánost Székesfehérváron, miután november 5-én az országgyűlés királlyá választotta. 1514-ben Szapolyai János verte le Temesvárnál a parasztfelkelést és Dózsa Györgyöt alvezéreivel együtt kegyetlen kínzások közt kivégeztette. 1526-ban pedig Szolimán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a Mohácsi csatába nem érkezett meg.

    2024.11.11.

  2. Százéves a gyermekosztály

    1924-ben nem más, mint a nagy mesemondó fia, dr. Benedek Elek hívta életre Székesfehérváron a szülészettel együtt a fekvőbeteg gyermekellátást. Azóta az újszülöttek és a gyermekek ellátása rengeteget változott, de az itt dolgozók elhivatottsága, gyermekszeretete állandó. A kerek születésnapot a kórház auditóriumában ünnepelték meg szerda délután.

    2024.11.06.

  3. 941 éve avatták szentté Imre herceget Székesfehérváron

    1083 november 4-én Székesfehérvár ismét szentté avatási ünnepre készülődött. István király földi maradványainak augusztusi felemeltetését két és fél hónappal követte fia, Imre herceg kanonizációja. Amint az ismeretes, a kezdeményező király I. László (1077–1095) volt, akit 1192-ben III. Béla (1172–1196) kezdeményezésére iktattak a szentek sorába.

    2024.11.05.

  4. 1956 Székesfehérváron

    Az 1956-os forradalom és szabadságharc Székesfehérváron az akkori diákok követeléseivel, tüntetéseivel kezdődött. Az október 24-i sortűz következményeként pedig a gyárak, hivatalok dolgozói és alkalmazottai is csatlakoztak a fehérvári diákokhoz. A Szent István Király Múzeumban őrzött képek segítségével betekintést nyerhetnek az 56 októberi fehérvári eseményekbe.

    2024.10.23.