-
Fehérvári fotók 56-ról
Videóüzenetben kéri a székesfehérváriak segítségét dr. Demeter Zsófia történész: készülő kötetéhez keres még rejtőző, korabeli fotókat, dokumentumokat a város 1956-os történéseiről.
2025.04.07. -
Újjászületés a romok közül
1945 március 23-ára lezárultak a második világháborús harcok Székesfehérváron, és még aznap megalakult az Ideiglenes Városi Bizottság 21 taggal, amelynek elnökét április 20-án Székesfehérvár polgármesterévé választották. A Gáspár János polgármester vezette testület megkezdte a városi közigazgatás újjáépítését, kiépítette az újjáépítési közmunkaszolgálatot, valamint az iskolai oktatás is újraindulhatott.
2025.03.31. -
A leghosszabb ideig uralkodott
1387-ben ezen napon koronázták magyar királlyá Zsigmondot, a magyar történelem második leghosszabb ideig, 50 évig regnáló uralkodóját Székesfehérváron. Zsigmond korában vált Fehérvár a diplomácia színterévé. 1412-ben Ulászló lengyel királyt, 1423-ben a cseh nemesek képviselőit fogadták itt.
2025.03.31. -
Mécsesgyújtás az áldozatokért
Szombaton este közös mécsesgyújtással emlékeztek arra, hogy 80 évvel ezelőtt, 1945. március 22-én véget értek a II. világháború harcai Székesfehérváron. A fehérvári civil áldozatok száma megközelítette az 1200 főt, a hadműveletek következtében a város 7198 lakóháza közül 799 lakóház teljesen romba dőlt, és 5140 lakóház szenvedett súlyosabb sérülést.
2025.03.22.
Sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban Árpád-házi királyok földi maradványai vannak

A modern eszközök segítségével hamarosan virtuális térben együtt sétálhatunk az Árpád-házi uralkodókkal a fehérvári Nagyboldogasszony Bazilikában.
Videó: Látrányi Viktória, Múzeum TV
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók - áll a közleményben.
A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat a napokban visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba, mely a Királyi Napok alatt augusztus 13-tól ismát látogatható lesz.

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.
A kutatók Corvin Jánostól (1473-1504), Mátyás király (1443-1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499-1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák.
Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257-1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.
A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy - az összegyűlt információk feldolgozása alapján - jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül szembe nézhetnek több Árpád-házi uralkodóval is - áll a közleményben.