A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
Ha a magyarországi rádiózás történetét szóba hozzuk, legtöbbünknek az évszámok és a helyszínek a dallamok szárnyán érkeznek. Az LGT Rádió című dalából jól tudjuk, hogy 1923-ban a Gyáli úton egy kopott bútorszállító volt az első stúdió, majd 1924-ben már az Állatkertből sugároztak koncertet. Székesfehérvár a rádiózás történetében fontos szerepet játszott. Emlékét több épület, utcanév is őrzi a városban.
A Hiemer-házban mutatták be pénteken Szabados György „Emlékezetes régiek – régiekről emlékezők – történelmi és historiográfiai tanulmányok az Árpád korról” című új kötetét. Ezzel a kiadvánnyal egy új, tudományos sorozatot indított útjára a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont.
1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Székesfehérvárott. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.
Székesfehérvár török uralom alóli felszabadítása, a város visszavételének 334. évfordulója alkalmából tartottak megemlékező ünnepséget csütörtökön a Nemzeti Emlékhelynél.
Az Aranybullát hét példányban állították ki. Az elsőt a pápának küldték, hogy írassa be regisztrumába, a másodikat a johanniták, a harmadikat a templomosok kapták, a negyedik maradt a királynál, az ötödiket az esztergomi, a hatodikat a kalocsai káptalan, a hetediket pedig a nádor őrizte. Az alábbiakban Szabados György írását olvashatják, aki a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történésze.
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is - jeletette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be pénteken este Ribi András: A fehérvári keresztes konvent története című könyvét. A fehérvári keresztes konvent most megjelent monográfiája a város és környéke középkori történetének egy igen fontos szeletét tárja elénk.
Hétfőn este tartották a Vörösmarty Mihály KönyvtárAranybulla Emlékévhez kapcsolódó nyitó előadását. Font Márta történész, a középkori magyar és kelet-európai történelem kutatója, a Pécsi Tudományegyetem dékánja az Árpád-házi királyok és az ország előkelői címmel tartott előadást az olvasóteremben.
A XX. század második felének egyik legnagyobb Pannónia-kutatója, aki munkásságával bizonyította, hogy nemcsak a fővárosban vagy egy egyetemi városban lehet a tudományt nemzetközi színvonalon művelni.
A felsővárosiak kápolnáját, már 1775-ben minősítertték templomnak. 1778-ban Szabó József lett a felsővárosiak első plébánosa, amikor a Belvárosi és a Felsővárosi plébánia, közel azonos létszámmal különvált. A templom története megannyi példája annak is, hogy milyen összetartó közössége volt a Felsővárosnak. 2022 január 20-án Szent Sebestyén napján lesz a város fogadalmi szentmiséje a Felsővárosban.
Bonfini azt állítja, hogy egyesek a pestis jeleit vélték felfedezni a király testén, mások azt rebesgették, hogy méreg végzett vele, s hogy gyilkosa a cseh husziták vezére, vagy az őutána cseh királlyá megválasztott Podjebrád György lehetett. Későbbi kutatások szerint azonban V. László leukémiában szenvedett, és ez okozhatta korai halálát.
„Régi magyarországi emlékek Székesfehérváron (1001-1830)” címmel konferenciát szervez az Aegis Művészetért és Kultúráért Alapítvány. Az október 12-én, kedden 13 órakor kezdődő eseménynek a Városháza Díszterme ad otthont. A rendezvényen előadnak a korszakkal foglalkozó kutatók, a témák között Vörösmarty Mihály életműve, Bél Mátyás alkotásai, Wathay Ferenc és fő munkája is szerepet kapnak.
Koraőszi sétára várta az érdeklődőket a Székesfehérvári Városszépítő és -Védő Egyesület szerdán a Palotai úti Hosszú-temetőben. Poklosi Péter, az egyesület elnöke rendhagyó történelemórát tartott, és bemutatta a rendbe rakott sírokat.