Várostörténet

/ 2020.08.27. 17:44:58 |

1310. augusztus 27-én volt Károly Róbert harmadik koronázása Székesfehérváron

Ritka eset, hogy két rivális uralkodót ugyanazon a napon koronáznak királlyá. Ez történt ugyanis a Magyarországon Lászlónak nevezett Vencel és Anjou Károly esetében, bár kettejük megkoronázása nem ugyanabban az évben történt. 
/ 2020.08.20. 16:05:00 |

1083. augusztus 20-án avatták szentté I. István királyt Székesfehérváron

937 éve ezen a napon avatták szentté Székesfehérváron Istvánt, az első magyar királyt. Halála után 45 évvel és 5 nappal kezdődött utóéletének a felemeltetéssel szentesített nyilvános szakasza. A Szent István-i életmű lényege a kereszténység jegyében létrehozott jogfolytonos magyar állam.
/ 2020.08.17. 10:15:00 |

886 esztendeje hunyt el Szent László király lánya Szent Piroska/Eiréné

Egy szent magyar király leánya és egy nagy bizánci császár édesanyja volt, majd az ortodox kereszténység szentjévé vált. Két keresztnevén is ismerjük, mégis, mintha a magyar történeti köztudatban nem élne oly elevenen emléke, ahogy megérdemelné. Árpád-házi Piroska, avagy Bizáncban kapott nevén Eiréné 1134. augusztus 13-án hunyt el.
/ 2020.08.10. 18:02:00 |

1065 éve, 955. augusztus 10-én zajlott le az augsburgi csata

Amikor Kézai Simon mester szeretett királya, a jobb sorsra érdemes IV. (Kun) László (1272–1290) tájékoztatásául megírta Gesta Hungarorumát, tanulságos gondolatokat vetett fel. A külországokat megjárt udvari pap név szerint Paulus Orosiust marasztalja el a magyarokkal szembeni erős elfogultság miatt.
/ 2020.07.23. 16:41:56 |

730 éve, 1290. július 23-án koronázták meg az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást

II. András király (1205–1235) 1234 májusában vette nőül utolsó, harmadik feleségét, Estei Beatrixet. A királyné nem sokkal a király halála előtt lett állapotos, udvari körökben azonban azt rebesgették, hogy nem az idősödő király, hanem Apod fia Dénes nádor (1231–1234) gyermekét hordja a szíve alatt.
/ 2020.06.01. 10:59:51 |

858 éve temették el a Szűz Mária Bazilikában II. Géza királyt

1141. télutóján akadálytalanul, igen gyorsan ment végbe a királyváltás: három nappal II. (Vak) Béla király (1131–1141) halála után, február 16-án Székesfehérvárott már Géza fejére is tették a koronát. Apja szilárd trónt hagyott rá, de hozzá hasonlóan az ő idejét is rövidre szabta a sors, mindössze 32 évet élt.
/ 2020.05.29. 15:45:00 |

1205. május 29-én koronázták meg II. András királyt Székesfehérváron

815 évvel ezelőtt, 1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika roppant falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Fehérváron. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.
/ 2020.05.26. 16:48:14 |

Orseolo Péter pünkösdi királysága - 975 éve ezen a napon fogadott német hűbért az uralkodó

Orseolo Péter hazánk második és negyedik királya volt: 1038–1041, majd 1044–1046 között uralkodott. Szikár adatok fényében is látszik, hogy trónbirtoklása nem volt zavartalan. Azt pedig az alábbi eseményvázlat mutatja be, hogy erről ő maga tehetett.
/ 2020.05.25. 16:49:37 |

Tudta, hogy Drugeth Fülöp, I. Károly nádora is a székesfehérvári királyi bazilikában nyugszik?

A székesfehérvári királyi bazilika amellett, hogy a mindenkori uralkodó koronázásának helyszíne volt a város török általi elfoglalásáig, több Árpád-házi, valamint vegyes-házi királyunk temetkezett ide, általában hozzátartozóival együtt.
/ 2020.05.22. 21:41:46 |

82 éve ezen a napon volt vitézavatás Székesfehérváron

I. (Szent) István király (1001–1038) halálának 900. évfordulójára a magyar katolikus egyház jubileumi évet, a magyar állam emlékévet hirdetett. Az utóbbi keretében 1938-ban megtartott számos nagyívű rendezvény közül az emlékév első országos jelentőségű eseménye a május 22-én, vasárnap megtartott székesfehérvári vitézavatás volt.
/ 2020.05.19. 20:13:00 |

Ő volt az a történész, aki először leírta, hol van Géza fejedelem sírja

540 éve, 1480. május 19-én hunyt el Jan Długosz lengyel történetíró. Tőle származik I. Ulászló székesfehérvári királyavatásának részletes leírása, amit szemtanúként örökített meg, valamint helyben szerzett saját értesülését dolgozva be munkájába feljegyezte, hogy Géza fejedelem nyughelye a székesfehérvári Szent Péter és Szent Pál-templomban volt.
/ 2020.05.19. 12:15:33 |

Teszteld a tudásod! - kvíz nyereményekért a török alóli felszabadulásról

1688-ban, 332 évvel ezelőtt május 19-én szabadult fel Székesfehérvár a 145 éves török uralom alól és kezdődött el Fehérvár barokk korszaka. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont egy kvíz-játék formájában emlékezik meg az évfordulóról, melyet az alábbiakban kitölthetnek és a beküldők között várostörténeti sétákat sorsolnak ki.
/ 2020.05.05. 09:31:00 |

A 750 éve elhunyt IV. Béla királyra emlékezik a Siklósi Gyula Kutatóközpont

Háromnegyed évezrede, 1270 május 3-án szállt sírba IV. Béla király. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Szabados György történész írásával emlékezik a király életművére.