1903. január 1-jén, azaz 120 éve indult el Székesfehérváron a villamosenergia-termelés, megkezdte működését a város első villanytelepe. Ez alkalom méltó megünneplése kapcsán a szakmai örökös SZÉPHŐ Zrt. a megőrzött képi emlékekből, az írásos feljegyzésekből és elkészített interjúkból egy több részes cikksorozattal, erőműbejárásokkal készül és hívja időutazásra az olvasókat a 2023-as év folyamán, hogy bemutassa a Király sori erőmű történetét, az idők folyamán változó szerepét.
Az egykori Budai külváros területén több templom is lehetett, a csütörtökön délelőtt megkezdett talajradaros kutatások akár ezeknek az épületeknek a falait is megmutathatják. A szakembereknek nincs könnyű dolguk, hiszen hatalmas területről van szó, pozitív eredmény esetén azonban feltérképezhető lenne a Budai külváros egy része.
A sarokerkélyeknek fontos szerepük volt régen a városban, hiszen felgyorsították a pletykák terjedését. Ezek az épületrészek az évszázadok során jellegzetes motívumai lettek Székesfehérvárnak. Sarokerkélyek nyomában címmel szombaton városismereti túrán hallhatták történetüket az érdeklődők.
ALBA REGIA – BULLA AUREA – Régészeti és történeti perspektívák Székesfehérvár régmúltjának kutatásábancímmel szerveztek tudományos konferenciát a Hiemer-házban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont ezzel az eseménnyel zárta a 2022-es Aranybulla Emlékévet. Az esztendő hivatalosan emléktábla-avatással ér véget szombaton a Nemzeti Emlékhelyen.
972, 1172 és 1222 jubileuma alkalmából tudományos konferenciát szervez december 14-én, szerdán a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont. Érdekes előadások keretében mutatják be Székesfehérvár, hazánk történelmi fővárosának korai évszázadait.
A középkor világa elevenedik meg mindazok előtt, akik Branczeiz Zsuzsa vezetésével az általa készített rekonstrukciós rajzokban bővelkedő kötetét fellapozzák. Tizenegy évvel a székesfehérvári Királyi Bazilikáról készített könyvét követően jelent meg a Középkori Székesfehérvár című kiadvány, amelyben a külvárosból indulva a Palotai és Budai kapun át belépve történelmi sétát tehetünk az egykori királyi koronázóvárosban.
A város életében különös jelentőséggel bír az, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították. A Városi Levéltár és Kutatóintézet tanulmányában olvasható, hogy a korábbi szabad királyi város a kiegyezést követően törvényhatósági jogú város volt, 1945 után ez nem változott, azonban 1950-től a járási tanács alá rendelték Fehérvárt, majd 1954-ben járási jogú várossá vált.
Az energiaár-robbanás miatt erőteljesebben felmerül a különböző alternatív fűtési megoldások használatának lehetősége. Ilyen lehet akár a termálhő hasznosítás is. Fehérvár alatt 1936-ban kerestek először és utoljára termálvizet. A terv az volt akkoriban, hogy 600 méterrel a föld alatt melegvizet találnak és az a város alá benyúló mohai ásványvíz-medence vizével keveredve egyedülálló termálvizet eredményezett volna.
1922-ben ezen a napon nagy ünnepségre készülődött Székesfehérvár. Az Aranybulla kibocsátásának 700. évfordulójára emlékezett akkor a város. A nagyszabású rendezvénysorozat részeként Aranybulla-emlékművet avattak a Csúcsos-hegyen. Az obeliszk azóta elpusztult. Ismerjék meg Önök is kalandos történetét, valamint az ötven éve készült, ma is a helyszínen látható emlékművet.
Pillanatképek a Sörház-malom múltjából címmel nyílt kiállítás kedden az idén 30 éves fennállását ünneplő Kodolányi János Egyetem Fürdő utcai igazgatósági épületében. A tárlaton leírások, jegyzőkönyvek, térképek és fotók mutatják be az épületet, amely sörfőzőként, malomként és fürdőként is üzemelt egykoron.
Már biztos, hogy egy római épület maradványait fosztogatták illegális kincskeresők Székesfehérvár déli határában, a Börgöndi út mellett. A Szent István Király Múzeum szakemberei megkezdték a leletmentést. A feltárás nem várt eredményeket hozott: egy római kori ládika maradványai is előkerültek, és az sem kizárt, hogy az első római villagazdaságot sikerült azonosítani Székesfehérváron.
A Városszépítő- és Védő Egyesület szeptember 28-án, szerdán 17:00-kor rendhagyó történelemórára várja az érdeklődőket a Hosszú-temetőben. Poklosi Péter tanár úr, az egyesület elnöke az ott nyugvó neves személyiségek síremlékeivel és a temető művészi értékű alkotásaival ismerteti meg a résztvevőket. Az érdeklődőknek a Palotai úti Hosszú-temető kápolnájánál lesz a találkozó a programra.
A hagyományokhoz hűen, katonai tiszteletadás mellett emlékeznek meg Székesfehérvár 1601-es, török uralom alóli ideiglenes felszabadításáról szeptember 19-én. A Prohászka ligetben hétfőn 14 órakor kezdődő ünnepségen Váczi Márk történész idézi fel az egykoron történteket, majd a Hungaricum együttes hagyományőrző műsorával folytatódik a program.
A Magyar Királyi „Szent István” 3. Honvéd Gyalogezred 1944. szeptember 7-én, Gyergyószentmiklós határában, egy szovjet előőrs betörése nyomán elesett 159 székesfehérvári katonájára emlékeztek szerdán a Gyergyó Emlékparkban.
Néma koszorúzással tisztelegtek a város nevében Varkocs György várkapitány szobránál csütörtökön délelőtt. Varkocs György 1543-ban, a török ostrom során halt hősi halált.