Márton Roland már egyetemistaként eldöntötte, hogy politikával szeretne foglalkozni. A kétezres évek közepén „csöppent bele” a fehérvári közéletbe, s habár 2010-től tulajdonképpen tizennégy éven át ellenzékben tette a dolgát, összességében nem bánta meg, hogy ügyvédi karrierjét egy időre félretette Székesfehérvár érdekében.
Dolgozott az európai uniós pénzek tanácsnokaként, volt az MSZP városi elnöke is, és habár kritikus szemmel nézi a város fejlődését, úgy látja, döbbenetesen jó lehetőségekkel rendelkező város Székesfehérvár.
Úgy tűnik, olyan családban nőtt fel, ahol nagyon fontosak voltak a közügyek, a tenni akarás a közösségért, hiszen korábban bátyja, Zoltán is dolgozott Fehérváron önkormányzati képviselőként. Előre eldöntötte, hogy politikus lesz?
Pécsen tanultam az egyetem állam- és jogtudományi karán, ahol akkor még nagy politikai élet volt. Az aktuálpolitikáról, a politikai történésekről rengeteget vitatkoztunk, beszélgettünk. Kezdetben alapvetően az országos politikával akartam foglalkozni, az alkotmányjog volt a kedvenc tantárgyam, az országgyűlési munka jogtechnikai háttere is nagyon érdekelt, nem véletlen, hogy az ezekkel foglalkozó szemináriumokra jártam. Az egyetemre országgyűlési képviselőket, pártelnököket hívtunk meg, akikkel érdekes beszélgetésekre volt lehetőségünk. Már akkor eldöntöttem, hogy országgyűlési képviselő szeretnék lenni, azt azonban nem tudtam, ezt miként lehet elérni. Ezért először az ügyvédi pályám felépítésével kezdtem el foglalkozni, miután az egyetem elvégzését követően 2000-ben visszatértem Székesfehérvárra.
Miként került a székesfehérvári ügyek, a várospolitika közelébe?
Sokat köszönhetek Warvasovszky Tihamér korábbi polgármesternek, akivel kölcsönösen sokat segítettünk egymásnak ebben az időszakban, és aki 2004-2005 környékén behozott a várospolitikába.
Márton Roland 2010-ben listáról jutott be a székesfehérvári közgyűlésbe.
Az MSZP városi szervezetének elnökévé 2008-ban választottak meg, ekkor már külsős bizottsági tagként is dolgoztam, így egyre jobban megismertem a város és a helyi politika működését. 2010-ben pedig listáról bejutottam a székesfehérvári közgyűlés tagjai közé.
Friss, fiatal politikusként milyen víziókkal, milyen konkrét tervekkel érkezett?
Tulajdonképpen kezdetektől fogva változatlan az elképzelésem arról, mi segíti igazán Székesfehérvár fejlődését. Demokratikus szocialista szemléletű ember vagyok, aki a kapitalizmust nem utasítja el, de aki úgy látja, hogy a Magyarországon működő kapitalizmus nem a bérből és fizetésből élő emberekről szól, hanem a vállalatok és az állam érdekeinek elsőbbségéről. Ezt igazságtalannak tartom, szerintem az államnak és az önkormányzatnak is az lenne a feladata, hogy a munkavállalók érdekeit megvédje a vállalatok erőfölényével szemben. A minél magasabb munkabér a legjobb társadalmi befektetés. Ugyanilyen fontos a közszolgáltatások magas színvonalának biztosítása is: jó oktatás, jó egészségügy, jó közlekedés és megfizethető lakhatás.
Egy kicsit konkrétabban, Székesfehérvárra vonatkoztatva ez milyen célkitűzéseket jelentett?
Például nagyon szerettem volna a városban egy önkormányzati fenntartású egészségügyi diagnosztikai központot létrehozni. A másik fontos „vesszőparipám”, hogy a megyeszékhelyen nagyon magasak a lakhatás költségei. Ezen a helyzeten önkormányzati bérlakásépítéssel lehet javítani, vagy pedig azzal, ha a város külterületi ingatlanokat belterületbe vonva, azokon saját fejlesztéssel építési telkeket alakít ki. Ezeket a telkeket aztán a város tartós bérletbe adná vagy nyomott áron eladná a fehérvári fiataloknak, hogy azon építkezni tudjanak. Így tulajdonképpen a város az önerőt biztosítaná a fiatal családoknak a hitel felvételéhez. Mindez a piaci albérleti árakat is alacsonyabban tartaná. Sajnos ezekből az elképzeléseimből semmit sem sikerült Fehérváron megvalósítani: az elmúlt tizennégy évben végig ellenzékben politizáltam, és habár úgy érzem, az emberek többsége vevő volt arra, amit én gondolok a város fejlesztéséről, soha nem választottak meg olyan pozícióra, ahol ezeket a döntéseket teljes erővel segíthettem volna.
Azért az előző polgármester idején elkezdődött, de áthúzódó panelfelújítási programot szerintem nevezhetjük sikertörténetnek.
Valóban, ez egy nagyon jó program volt, örülök, hogy a részese lehettem! Kétszeresen is sikerről van szó, mert egyrészt a hőszigetelésnek köszönhetően kordában lehet tartani a rezsit, másrészt a felújítással a lakások értéke is jelentősen nőtt.
A panelok esetében az új kihívást mostanság az egyre melegedő klíma adja, ezeket az épületeket zöldíteni kellene.
Az én javaslatom szerint fúrt kutak segítségével lehetne üde zöld felületek kialakítani, amelyek a hőhullamák idején is kitartanak és hűs mikroklímát adnak. A panelek tetejére napelemet és úgynevezett vertikális szélkereket (van rá magyar találmány!) lenne érdemes felszerelni, így az ezek által megtermelt árammal egy központi épületklímát lehetne megújuló energiával üzemeltetni. Így a panelek hosszú távon lakhatók maradnak.
A 2014-ben kezdődő ciklusban az integrált településfejlesztési stratégiáért felelős tanácsnokként, 2019-től pedig az európai uniós támogatások megszerzésének tanácsnokaként dolgozott. Mit sikerült elérni?
Tanácsnokként, azt hiszem, konstruktívan sikerült együttműködnöm a város polgármesterével. Az integrált településfejlesztési stratégia a korábbi uniós ciklusban az uniós finanszírozású fejlesztések alapdokumentuma volt, a legutóbbi ciklusban pedig a közvetlen uniós források elnyeréséért feleltem.
Márton Roland tanácsnokként is segítette az uniós források városba „irányítását”
Úgy vélem, sikerült egy piaci alapon már bizonyított céget a város megbízható partnerévé tennem. Mindehhez személyesen nagy reményeket fűzök, azt gondolom, amint az uniós forrásokhoz az ország hozzá tud jutni, az új típusú forráselosztásnál, a startpisztoly eldördülésekor jó pozíciókkal rajtol majd Székesfehérvár, azaz minden esélye meglesz a támogatások lehívására. Jó szakemberei voltak és vannak az önkormányzatnak, az annak idején elkészített integrált településfejlesztési stratégia pedig jó alapdokumentuma a város fejlesztésének.
Miként látja, mennyire más a dolga egy listán bejutó képviselőnek ahhoz képest, aki egy adott városrész önkormányzati képviselője?
A feladata, a dolga nem más, de az eszközrendszere kisebb. Az egyéni győztes képviselő jó esetben a várost vezető többséghez tartozik, így a lakossági kérésekkel kapcsolatban alappal tud fejlesztésekről egyeztetni. Én duplán nehéz helyzetben voltam, hiszen mindenki ismer Székesfehérváron, legalább húszezer embert személyesen is ismerek. Így hetente négy-öt-hat komoly, aprólékos megkeresést kaptam rendszeresen, hol mit kéne elintézni, megjavítani, átépíteni. Ilyenkor elmondtam a választónak, hogy a kérését, az információt természetesen tolmácsolom, de egyszerűen nincs kellő szavazatmennyiségem a közgyűlésben, hogy a problémán érdemben segíteni tudjak. Ezek mindig frusztráló szituációk voltak, hiszen a polgárt nem érdekli különösebben, hogy a képviselő ellenzékben van, vagy kormányon, azt várja el jogosan, hogy a „városatya” segítsen neki.
A képviselő véleménye szerint kiváló lehetőségekkel rendelkezik Székesfehérvár, amelynek ipari-technológiai jellegét kell erősíteni
Mik a jövő tervei, továbbra is itt dolgozik Székesfehérváron?
A politikai tevékenységem miatt egy ideig szüneteltettem az ügyvédi irodám munkáját, de a 2022-es országgyűlési választási vereség után újranyitottam. Jelenleg is ügyvédként dolgozom a városban, hiszen szeretek itt élni: egy döbbenetesen jó lehetőségekkel rendelkező város Székesfehérvár, meggyőződésem, hogy az ipari-technológiai központ jellegét erősíteni kell, ám a jól képzett, fiatal munkaerő itt-tartásában sok feladatunk van. Ha ez sikerül, akkor a betanított munkán túl a magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató vállalkozások számában is nagyot tudunk előre lépni, és akkor Fehérvár sikerre van ítélve!
