EU hírek

Az európai uniós csatlakozás abszolút nyertese az oktatás - jelentette ki Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára Magyarország első uniós évét értékelő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Az oktatási fejlesztések elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terven keresztül valósultak meg, összesen hetvenmilliárd forintot költöttek uniós forrásokból oktatási célokra - mondta a politikai államtitkár. Ebből az összegből 16 milliárd forint szolgálta a központi fejlesztéseket a szakképzés és a közoktatás területén, a fennmaradó források pályázati úton kerültek az intézményekhez. 

 Ünnepélyes keretek között aláírták hétfőn délután Luxembourgban Bulgária és Románia csatlakozási szerződését az Európai Unióval. A szerződések értelmében a két balkáni ország 2007. január 1-jével nyer teljes jogú tagságot az unióban. A dokumentum záradékai között szerepel azonban, hogy a csatlakozás egy évvel elhalasztható, ha a további felkészülés üteme elmarad a kívánatostól. Somogyi Ferenc külügyminiszter hangsúlyozta: "Magyarországnak alapvető érdeke, hogy szomszédjai - a csatlakozási kritériumokat teljesítve - az EU tagjai legyenek".

 Az Európai Bizottság bejelentette, hogy az új ".eu" végződésű internetes domain elkészült és 2005 vége felé működésbe is léphet. A bizottság szerint az átállás lehetővé teszi, hogy az üzlettel foglalkozó cégek és egyének létrehozzák saját EU-s azonosítójukat a neten. Körülbelül 6 évbe tellett, mire a ".eu" ötlete valósággá érett, és amelyről a múlt hónapban megegyezést írtak alá.

 A képviselők jóváhagyták a román és bolgár csatlakozási szerződés magyar aláírását és elfogadtál azt a határozati javaslatot, amely rendezné Oroszország és Magyarország között a II. világháborúban elvitt kulturális értékek kérdését. Baráth Etele tárca nélküli miniszter azt mondta: Románia és Bulgária ugyanolyan történelmi pillanat előtt áll, mint amilyen előtt Magyarország állt két évvel ezelőtt. Hozzátette: ez az Erdélyben élő magyarság számára ugyanolyan fontos, mint számunkra volt az uniós taggá válás.

 A BBC értesülése szerint a Nyugatot "meglepte", hogy a magyar kormány "nem veszi figyelembe" nyugati hírszerzési szolgálatok tájékoztatását Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásainak kérdésében. A brit közszolgálati műsorszóró hírportálján megjelent elemzésben a BBC budapesti tudósítója - utalva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök külföldi újságírókkal tartott beszélgetésére - azt írta: a magyar kormányfő "bizonyítékokkal alá nem támasztott híreszteléseknek és állításoknak" minősítette azt a vádat, hogy Horvátország nem működik együtt a délszláv háborús bűnök feltárására alakult hágai törvényszékkel.

 Csizmár Gábor miniszter szerint Európának el kell döntenie, hogy versenyképességét szeretné-e növelni vagy a belső vetélkedések terepe marad. A foglalkoztatási miniszter aláhúzta, a versenyképsség növelésére el kell törölni az országok közötti munkaerő-piaci korlátozásokat. Európának el kell döntenie, hogy a 25 ország együtt akar-e versenyképes lenni, vagy az EU továbbra is a belső vetélkedések terepe marad - mondta kedden Brüsszelben Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

 Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2025-ig még nőni fog az EU lakossága, bár elsősorban a bevándorlás és nem a népességszaporulat miatt. 2050-re viszont már drasztikus népességfogyást jósolnak a szakemberek, ekkora várhatóan már csak 52 millió munkaképes korú ember lesz az EU-ban. Magyarország népessége folyamatosan csökken az Eurostat szerint, 2050-re 12 százalékkal leszünk kevesebben az előrejelzésük szerint. A leggyorsabban a litvánok fogynak, miközben Luxemburg népessége 42 százalékkal több lesz 45 év múlva. 

 A tervek szerint Brüsszel 2007-ben már kétmilliárd eurót akar elkülöníteni IT-projektekre. Ezt az összeget további 200 millió euró egészíti majd ki az EU központi költségvetéséből. Bár a költségvetési tárgyalások még javában folynak, ám abban mindenki egyetért az uniós képviselők közül, hogy az információ-technológia, az informatika és a kommunikáció lehetnek azok a területek, illetve húzóágazatok, amelyek hosszútávon is biztosíthatják az egész Európai Unió jövőjét.

 Pénzügyi káoszt eredményezne az EU-ban, ha a tagállamoknak nem sikerülne a júniusi határidőig megállapodniuk a 2007 és 2013 közötti időszak költségvetéséről – figyelmeztetett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Barroso kiállt a bizottság azon javaslata mellett, amely az EU GNI-jének 1,14 százalékára emelné a közösségi kiadások szintjét. Hangsúlyozta, hogy ha a nettó befizetők egyszázalékos javaslata győzedelmeskedne, akkor fontos infrastrukturális, kutatási és biztonsági projektekről kellene lemondani.

 Jóváhagyták az Európai Unió tagországainak vezetői kedden Brüsszelben a stabilitási és növekedési paktum reformját, amelyben a tagállamok pénzügyminiszterei már vasárnap megegyeztek. A módosítás értelmében az eurót sajátként használó országok gazdasági nehézségek esetén az eddiginél szélesebb teret kaphatnak átmeneti államháztartási nehézségeik rendezésére, anélkül, hogy szabálysértési eljárással sújtanák őket, de a fellendülési időszakokat jobban fel kell használniuk a költségvetési deficit csökkentésére.

 Az Európai Unió állam és kormányfő találkoznak Brüsszelben. A 25-ök a tervek szerint új gazdasági programot fogadnak el Európának, amelynek központjában a növekedés és a munkahely teremtés áll. Óriási vita várható arról a bizottsági irányelvről, amely teljesen megnyitná az unió munkaerő és szolgáltatási piacát. Ezt a tervet azonban az európai munkavállalók szövetsége, és több nagy tagállam, például Németország és Franciaország is ellenzi. Magyarországot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, valamint a külügyminiszter és a pénzügyminiszter képviselik.

 A mobiltelefonnal megvásárolható termékek és szolgáltatások körének kiterjesztését is tartalmazzák az Európai Unió új irányelvei. A bizottságnak az e-pénzről szóló ajánlása alapján az emberek mobiltelefonnal fizethetnek majd az italautomatáknál, vásárolhatnak színház- és mozijegyet, s az úgynevezett m-kereskedelembe bevont termékek, szolgáltatások köre egyre bővül.