EU hírek

 Dániát és az Egyesült Királyságot követően Hollandiában is kampány indult annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások felhasználása átláthatóbb legyen. Mindeddig titok fedte, hogy a közös mezőgazdasági politikából (CAP) származó összegeket hol és hogyan költik el, mígnem 2004 közepén Dánia nyilvánosságra hozta a támogatásokban részesülők jegyzékét. Az adatok szerint a dán arisztokrácia egy része is bőkezű támogatáshoz jutott, így például Joachim herceg is. Támogatást kapott Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos férje is. Holland és francia farmjai működtetéséhez Cees Veerman holland agrárminiszter is mintegy 190 ezer eurós EU-támogatásban részesült...

 Külön szervezetet hoz létre az Internetszolgáltatók Tanácsa a felső szintű európai .eu internetes kiterjesztéssel kapcsolatos feladatok hazai menedzselésére. Az új szervezet köt majd megállapodást a .eu domaineket kezelő EURiddel. Ez év november 15-től a közigazgatási szervek és a márkavédelem alatt álló nevek tulajdonosai jegyezhetik be a .eu domainnevet, 2006. január 15-étől pedig a vállalatok is élhetnek a lehetőséggel. A .eu domaineket jövő év áprilisától már bárki igényelheti.

 Az új tagországok munkaerejét sújtó nemzetközi korlátozások felszámolását sürgette a Financial Times brüsszeli kiadásában. A csatlakozás első napjától kezdve csupán Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg munkapiacát, és az ő tapasztalataik immár nyilvánvalóan azt mutatják: túlzottak voltak a félelmek a tömeges munkásrohamtól és a nyugati szociális biztonság megrendülésétől. A brit lap arra is emlékeztetett, hogy a munkaerő-korlátozás az utolsó maradványa Európa hidegháborús megosztásának, és a szabadságukért hosszú időn át küzdő kelet-európaiakban továbbra is a szabadság csorbulását, a negatív megkülönböztetés érzését kelti mozgásuk effajta visszafogása.

 Komplex akcióprogramot készítenek idén az EU-tagállamok a gazdasági növekedésről, és a foglalkoztatás javításáról. A magyar program elsősorban a makrogazdasági stabilitásra, és a kiszámítható inflációs és államháztartási célok felállítására törekszik majd. A magyar kormány által jóváhagyott tervet október 15-ig kell Brüsszelbe juttatni.

A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatain 2004 és 2006 között elérhető, összesen mintegy 677 milliárd forint fejlesztési forrás 72 százaléka már gazdára talált. A 9 ezer 435 nyertes projektnek ennyit – vagyis 488 milliárd forintot – ítéltek oda július végéig az operatív programok irányító hatóságai. Ez az összeg – a pályázók saját forrásával együtt – 704 milliárd forint értékű fejlesztést tesz lehetővé az ország 1628 településén.

Az euróövezetben júniusban 0,9 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, mint tavaly júniusban, a tizenkét havi növekedés számottevően lassult a májusi 1,9 százalékról, jelentették az EU statisztikai hivatalában szerdán. Az Európai Bizottság legutóbbi felmérése szerint az üzleti bizalom valamelyest nőtt az elmúlt hónapban az euróövezetben, de a fogyasztói bizalom nem változott.

 Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy 250 millió eurót fordít évente 2007-től kezdődően a közlekedés, azon belül is a metró és a vasút biztonságának növelésére. A bizottság ezzel elejét akarja venni a terrorista támadások megismétlődésének. Egyben a brüsszeli bizottság azt is bejelentette, hogy 15 millió euróval támogat az idén 13 olyan kutatási programot, amelyek a biztonság fokozásával kapcsolatosak, többek között a vonatokon elhelyezhető radarok, szenzorok, szkennerek hatásvizsgálalatára vonatkozó kutatásokat.

 A brit elnökség november előtt várhatóan nem tesz javaslatot az Európai Unió 2007-2013 közötti pénzügyi perspektívájára - hangoztatta Györkös Péter, az Európai Ügyek Hivatala elnökhelyettese. Az elnökhelyettes hangsúlyozta: Magyarország nem ellenzi az európai reformokat, ugyanakkor a konszolidáció és a reformok helyes arányát meg kell találni. Magyarország érdeke, hogy minél sikeresebben beilleszkedjen az EU kohéziós folyamataiba. 

 A munkaerőpiaci korlátozást nem alkalmazó régi európai uniós országok, így az Egyesült Királyság, Írország, Svédország az új tagállamok állampolgáraitól a munkaerőpiaci rések betöltését várták – utal rá az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb száma. A magyarok nyugati munkavállalásáról a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium adatai alapján elmondható, hogy bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a múlt év végén csak 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezekben az államokban.

 0,2 százalékponttal csökkent a bérek növekedésének üteme az Európai Unióban 2004-ben 2003-hoz képest, 4,2 százalékról 4 százalékra - olvasható az Európai Foglalkoztatási és Szociális Hírlevél legújabb számában. A reálkeresetek ugyanakkor több helyen csökkentek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint viszont Magyarországon is csökkent a reálbér 2004-ben, 2003-hoz képest 1 százalékkal.

Norvégia, Liechtenstein, Izland és Magyarország képviselői a közelmúltban Brüsszelben aláírták az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus végrehajtásáról a 2004 és 2009 közötti időszakra szóló együttműködési megállapodást. A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fizetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű új támogatási forma alapját.