EU hírek

 Április 30-ig kell az EU régi tagországainak nyilatkozniuk arról, hogy a következő három évben korlátozzák-e vagy sem a nyolc közép- és kelet-európai új tagállam állampolgárainak munkavállalását. Mint ismert, a bővítés óta Nagy-Britannia, Írország és Svédország nem kívánt élni a maximum 7 éves (2+3+2) átmeneti korlátozás lehetőségével, és lényegében azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az új tagok munkavállalói előtt. Finnország, Spanyolország és Portugália jelezte már nyilvánosan, hogy május 1 után nem kíván élni a korlátozás lehetőségével, bár a hivatalos döntés még nem született.

 Az emberi tényezők játsszák a legnagyobb szerepet a közúti balesetekben az Európai Unióban, megelőzve az infrastruktúra és a járművek állapotát - hangoztatta az Európai Bizottság közlekedési ügyekért felelős főigazgató-helyettese, a magyar Kazatsay Zoltán egy brüsszeli elemzőintézet, a Friends of Europe kedd esti rendezvényén. Emlékeztetett arra, hogy tavaly még mindig 41 600 halálos baleset történt az unió útjain, ami azt jelenti, hogy az EU nem tart félúton 2000-2010 közötti célkitűzésének.

 Szó sem volt arról, hogy szorgalmaznám, vagy a közeljövőben javasolnám az EU-adó bevezetését - jelentette ki Kovács László, az Európai Bizottság vámuniós és adópolitikai felelőse az MTI-nek, cáfolva a Financial Timesnak adott interjúja alapján megjelent magyarországi híradásokat. Tény, hogy az elmúlt években vezető politikusok többször is felvetettékezt a gondolatot, legutóbb az EU soros elnökeként Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szólt erről.

 Magyarország is azon uniós tagállamok közé tartozik, melyek nem teljesen értenek egyet azzal, ahogy az Európai Bizottság 2007 és 2013 között az egyes költségvetési fejezeteken belül fel kívánja osztani a pénzt különböző programok és területek között. A kormány elsősorban a kül- és biztonságpolitikára (azon belül is a szomszédságpolitikára), a migrációs programokra, az Erasmusra és az élethosszig tartó tanulást támogató programokra a Bizottság által 2007 és 2013 közt szánt összegek nagyságát kevesli – közölte az Európai Ügyek Hivatalának elnöke.

 Egymilliárd svájci frankkal (645 millió euróval) segíti Svájc az Európai Unió tíz új tagországának felzárkózását az uniós szinthez, ezen belül Magyarországra 130 millió frank (mintegy 93 millió euró) jut - jelentette be az Európai Bizottság hétfőn. Az összeg infrastrukturális és környezetvédelmi beruházásokra, a közigazgatási reform folytatásának támogatására, a magánszektor segítésére, illetve szociális célokra szolgál.

 Az Európai Unió 25 tagállamának a 1995-2004 közötti évekre vonatkozó statisztikája alapján Magyarországon 2004-ben a GDP-hez mérten 39,2 százalékot vont el az állam különféle adók, társadalombiztosítási és egyéb járulékok, illetékek formájában, ez gyakorlatilag változatlan adóterhelési mérték 2003-hoz és 2002-höz képest.  Az adóterhelés Magyarországon csökkent 2005-ben, amikor a GDP 38,8 százalékát fizették be az államháztartásba az állampolgárok és vállalkozások adóként, illetve járulékként.

 Majdnem egymillió, EU-szerte betöltendő állást tettek közzé egy új uniós álláskereső honlapon, amelyet az úgynevezett munkavállalói mobilitás európai évének kezdete alkalmából hoztak létre. "Munkavállalói mobilitás: jog, választás vagy lehetőség?" elnevezésű brüsszeli konferencián José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Vladimír Spidla munkaügyi biztos és Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter megnyitotta a munkavállalói mobilitás európai évét.

A finn kormány megegyezett a szakszervezetekkel, és megnyitja munkaerőpiacát az új tagállamok állampolgárai előtt - jelentette be Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Korábban hasonló döntést hozott az Egyesült Királyság, Írország és Svédország is, szakertők szerint a sort a közeljövőben Spanyolország, Portugália és Belgium folytathatja. Az Egyesült Királyság, Írország és Svédország után Finnország is vállalta, hogy szabad munkavállalást biztosít az új tagállamok állampolgárainak - jelentette be Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénteken.