A Videoton Holding Zrt. és Székesfehérvár közös támogatásának köszönhetően 120 fős, Kisgejőc, Nagygejőc és Oroszgejőc kárpátaljai településekről érkezett csoport nyaral városunkban augusztus 15- 22. között. Az iskoláskorú gyerekek és kísérőik szállása Velencén, a Székesfehérvári Gyermek és Ifjúsági Táborban van. A vendégek szerdán a Városházára látogattak.
A Szent István dekorációval ellátott Bombardier Traxx mozdony a következő évben az ország villamosított vasútvonalain fog döntően személyszállító vonatokat húzni, de a nemzetközi forgalomban a Budapest - Brassó és Budapest - Bécs között is jár majd. A „fehérvári” mozdony a következő egy évben körülbelül 240 ezer kilométert fog futni.
Hétfőn, a Szent Istváni-i országfelajánlás napján, a Székesegyházban tartották a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. A szertartás előtt a Püspöki Palotából körmenetben vitték a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit és az üldözött iraki keresztények ajándék templomkeresztjét a Bazilikába, ahol ezt követően központi imaórát tartottak, majd a szentmisében Spányi Antal megyés püspök megújította hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette, 1038-ban, a halálát megelőző napon.
A Királyi Napok rendezvénysorozatának részeként nyitották meg szombaton a „Teste Fehérvárott nyugszik" – III. Béla király (1172–1196) című kiállítást a Szent István Király Múzeum Dísztermében. A kiállításon megtekinthetők azok a tárgyak, amelyek 1848-ban, az Érdy János vezette ásatás során kerültek elő, a mai Nemzeti Emlékhely, az egykori Bazilika területéről. A királyi pár – III. Béla és első felesége, Antiochiai Anna – sírjában talált leleteket akkor a fővárosba szállították, így azok 169 esztendő elteltével tértek haza Székesfehérvárra.
Szombaton rendezték meg a „III. Béla király és kora” című tudományos konferenciát a Városháza Dísztermében. A fiatal korában Bizáncban élő és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és a nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített.
Ünnepélyes keretek között nyitották meg szombaton reggel az Osszáriumot, királyaink csontkamráját a Nemzeti Emlékhelyen. A Királyi Napok idején, augusztus 20-ig minden nap reggel kilenc és este nyolc óra között ingyenesen látogatható a magyar uralkodóink földi maradványait rejtő csontkamra. Rácz Piroska antropológus szakvezetésével pedig most és jövő hétvégén 15 órától nézhetik meg az érdeklődők az Osszáriumot.
Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én, hétfőn tartják a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. Ezen a napon 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit és az üldözött iraki keresztények ajándék templomkeresztjét a Székesegyházba. 17.15 órától központi imaórát tartanak a Székesegyházban, majd ezt követően 18 órakor kezdődik az ünnepi püspöki szentmise.
Szombaton, 9:30 órakor lesz az Osszárium ünnepélyes megnyitása a Nemzeti Emlékhelyen. Az eseményen köszöntőt mond Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, Székesfehérvár országgyűlési képviselője. A tiszteletadás során a résztvevők virágot helyeznek el a sírkamrában.
Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én, hétfőn tartják a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. Ezen a napon 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit a Székesegyházba. Ereklye csak szentté vagy boldoggá avatott ember maradványa lehet. Székesfehérvár egyesítette a Magyar Szent Család tagjainak ereklyéit.
A „Teste Fehérvárott nyugszik – III. Béla király” című kiállítás szombati megnyitóját megelőzően 10 órától rendezik meg a „III. Béla király és kora” című tudományos konferenciát a Városháza Dísztermében. A fiatal korában Bizáncban élő és a bizánci trón várományosának számító, később a magyar trónra lépő, így a keleti és a nyugati kultúrában egyaránt otthonosan mozgó fiatalember kora egyik legelismertebb uralkodója lett, aki uralkodásának 24 éve alatt Magyarországból virágzó államot épített.