26 éve, 1998. június 17-én hunyt el László Gyula régészprofesszor, a „kettős honfoglalás” elméletének megalkotója. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Szabados György írásával emlékezik a professzorra.
Vasárnap délelőtt a Mártírok Emléknapján, a Fejér megyei és székesfehérvári zsidóság deportálásának 80. évfordulóján tartottak megemlékezést a Mártírok Emlékcsarnokában és az Óvoda utcai Izraelita temetőben.
A székesfehérvári zsidóság történetét ismerhetik meg az érdeklődők azon az ismeretterjesztő sétán, amely Váczi Márk várostörténész vezetésével indul 2024. június 15-én, szombaton 10.00 órakor. A részvételhez előzetes regisztrációt kérnek.
Országszerte 450 intézmény mintegy 2500 programmal várja az érdeklődőket június 22-én, a Múzeumok éjszakáján. Az idei két kiemelt helyszín Székesfehérvár és Esztergom. A labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódó kísérőprogram a Gólpassz lesz, így a Múzeumok éjszakáján a legnagyobb focirajongók is kulturális környezetben latolgatják majd az esélyeket és értékelik az addigi legszebb gólokat.
Könyvbemutatóval folytatódik a Székesfehérvár a Nagy Háborúban rendezvénysorozat a Városi Levéltárban. Június 13-án, csütörtökön 17 órától Ebert-Erdős Ferenc: Székesfehérvár a Nagy Háború Árnyékában című kötetét mutatja be L. Simon László József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia tagja a Városi Levéltár és Kutatóintézet Szekfű Gyula termében. Az esemény ingyenes, minden érdeklődőt várnak.
A Magyarságkutató Intézet – archeogenetikai kutatásainak köszönhetően – azonosíthatja Árpád-házi Szent Margit királylány koponyaereklyéjét - írja a Magyarságkutató Intézet honlapja.
A székesfehérvári Deák Dénes Alapítvány kuratóriuma idén is meghirdette ösztöndíjpályázatát művészettörténész, várostörténész, illetve e tudományterületek doktori iskoláinak hallgatói számára. A pályázatokat június 16-ig várják és augusztus 1-jéig bírálják el.
A Nemzeti Összetartozás Napján csendes koszorúzást tartottak Székesfehérváron, az Országzászló emlékműnél, majd a Városházán átadták a Székesfehérvár a Kárpát-medencei Együttműködésért díjat, melyet Prekrit Judit vehetett át a külhoni magyarok és Székesfehérvár kapcsolatának erősítése és új kapcsolatok létrehozása érdekében végzett, példaértékű munkája elismeréseként.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
Sportolók, egykor és jelenleg is az ARAK-hoz kötődő atléták, futást kedvelő intézményvezetők, közszereplők álltak rajthoz a százéves ARAK jubileumi ünnepségsorozatának legsportosabb állomásán. A 100x100 méteres váltófutáson stílszerűen az egyesület évszámai adták a rajtszámokat, így az első futó, Hirt Károly, az Alba Regia Atlétikai Klub elnöke 1925-ös rajtszámmal indulhatott.