történelem

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 75 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött el a hazai zsidóság gettókba tömörítése. Székesfehérváron a Mártírok Emlékcsarnoka előtti téren néma főhajtással rótta le kegyeletét dr. Cser-Palkovics András polgármester és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.

A 780 éve lezajlott muhi csata előzményeit, körülményeit és magát a tatárjárást elemzi Szabados György történész a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont oldalán, a „Meg lehetett volna nyerni a muhi csatát?” kérdés mentén indulva. Az elemzés mellett fehérvári fiatalok közreműködésével, a 2019-es Koronázási Ünnepi Játékok óriás sakk előadásával is felidézhetjük a csatát a Youtube-on.

Néma koszorúzást tartottak Székesfehérváron kedden, a katyńi vérengzés áldozatainak emléknapján a Jávor Ottó téren, a Katyń Emlékkeresztnél. Azon mintegy 22.000 lengyel értelmiségi, tiszt és tisztségviselő előtt hajtottak fejet, akik a keleti Golgotán vesztették életüket.

1165 tavaszán egy bukott ellenkirály holttestét kerülgették a Zimony várát elfoglaló magyarok. Időbe telt, mire a magas fiatal férfi maradványainak megadták a végtisztességet. Az ok érthető, hiszen kudarcos és kártékony király volt, míg élt: magát III. Istvánnak tartotta, de a történelem – joggal – IV. Istvánként jegyzi.

A Wekerle Sándor Alapítvány a Képző- és Iparművészeti Szabadiskolával együttműködve " Wekerle Sándor és a dualizmus kora" címmel grafikai pályázatot hirdetett meg a centenáriumi évfordulóra. A pályázaton az első három helyezett pénzdíjban és díszoklevélben részesül, a legjobb munkákból augusztusban kiállítást rendeznek a móri Lamberg-kastélyban.

30, 653, 20. Ezek a legfőbb számai Székesfehérvár egyik legnépesebb civil szervezetének. Az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület 30 éve, 1991. november 27-én indult 100 fővel. Az elmúlt három évtizedben városrészi és szakmai klubok alakultak, amelyek tagjai heti rendszerességgel találkoznak. Közösségi szerepet vállalnak városi eseményeken, környezetvédelmi és egészségmegőrző programokban egyaránt.

Újabb, az 1848-49/es forradalom és szabadságharcot megidéző domborművel bővítette alkotói gyűjteményét Sasvári János László kő- és fafaragó mester. A művész gyermekkora óta hordozta magában az ihletet a műhöz, melyet egyelőre az otthonában őriz, és kutatja a méltó helyét. Életművéről egy könyv is készült Fába vésett magyar történelem címmel.