A város életében különös jelentőséggel bír az, hogy 1989 áprilisában megyei várossá, majd 1990. december 1-jén megyei jogú várossá nyilvánították. A Városi Levéltár és Kutatóintézet tanulmányában olvasható, hogy a korábbi szabad királyi város a kiegyezést követően törvényhatósági jogú város volt, 1945 után ez nem változott, azonban 1950-től a járási tanács alá rendelték Fehérvárt, majd 1954-ben járási jogú várossá vált.
Hitelesítő feltárást végeztek a Szent István Király Múzeum régészei az elmúlt hetekben Szabadbattyán határában a Seuso-kincsekkel is összefüggésbe hozható épületkomplexum területén. Három kutató szondát nyitottak a korábbi ásatások helyszínén a szakemberek.
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség A földesúri védelem időszaka címmel ingyenes ismeretterjesztő előadásra invitálja az érdeklődőket. Az est során választ kaphatunk számos magyarországi zsidóságot érintő kérdésre a 16-tól a 18. századig.
Hogyan élték és élik meg ma a székesfehérváriak Advent időszakát, milyen előkészületeket tesznek karácsony előtt? Egy-egy település adventi „népszokásai” nem csak a néprajz tárgykörébe tartoznak, a legújabb szociológiai kutatásoknak köszönhetően pontos képet kaphatunk arról is, hogy a XXI. század első két évtizedében milyen szokások alakultak ki az ünnep kapcsán városunkban.
Román Károly, Székesfehérvár díszpolgára a városnak olyan tanára és egyben irodalomtörténésze volt, akinek a köpönyegéből - mint Gogoléból - sok irodalmár bújt elő. A 83 éves korában elhunyt pedagógus, író által megrajzolt világot sokan ismerik, most ezekről az összegyűjtött, nem publikált írások vallanak.
„Székesfehérvár, Romkert Nemzeti Emlékhely” megnevezéssel, 2000 forint névértékű, bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsátott ki a mai nappal a Magyar Nemzeti Bank. A Székesfehérvár alapításának 1050. évfordulója alkalmából megjelenő emlékérmét Szabó Virág szobrászművész tervezte.
A hagyományos köszöntő mellett idén bállal is ünnepelhetnek a Katalinok november 25-én. A Liszt Ferenc utcában, Kati néni szobránál 17 órakor kezdődik a program, amelyen a név viselőit egy szál virággal köszönti a város polgármestere, a Fehérvári Polgárok Egyesülete és a Hagyományos Piacokért Egyesület pedig forralt borral és harapnivalóval kínálja a vendégeket.
1922-ben ezen a napon nagy ünnepségre készülődött Székesfehérvár. Az Aranybulla kibocsátásának 700. évfordulójára emlékezett akkor a város. A nagyszabású rendezvénysorozat részeként Aranybulla-emlékművet avattak a Csúcsos-hegyen. Az obeliszk azóta elpusztult. Ismerjék meg Önök is kalandos történetét, valamint az ötven éve készült, ma is a helyszínen látható emlékművet.
Ahogy arról tegnap hírt adtunk, megújul a Géza nagyfejedelem tér. A Szent István-székesegyház melletti területen jelenleg régészeti feltárás zajlik. Ennek segítésére, illetve a munkálatok idején a szobor megóvása céljából előbb az azt körülvevő talapzatot bontották el, majd szerdán kora délután daruval kiemelték helyéről Géza nagyfejedelem szobrát. A tér április közepére újul meg, amiről ITT olvashat!
Rejtő nyomában címmel tartott előadást kedden este az MCC Székesfehérvári Központjában Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója. A tematikus esten Száhelről, a Föld egyik legakutabb válságzónájáról volt szó, aminek kapcsán számos izgalmas téma került szóba, többek között a drogok és fegyverek útjáról, a dzsihadisták tevékenységéről és túlnépesedéssel összefüggő problémákról is hallhattunk.