történelem

A Kárpát-medencében élő fiatalokat, alkotói csoportokat szólítja meg a Szent László nyomában című hadtörténelmi, honvédelmi témájú alkotói pályázat. A HTBK, a KEMPP és a nagyváradi Tanoda Egyesület által meghirdetett versenynek három kategóriája van, a rajz- és a fotópályázat beadási határidejét újabb egy hónappal, május 30-ig meghosszabbították. A harmadik kategóriánál változatlanul szeptember 1-ig várják a pályaműveket.

Ismét konferenciát szerveznek Moskovszky Éva játékkutató és kultúrtörténész emlékére. A 7. alkalommal megrendezett konferenciának az elmúlt évekhez hasonlóan a Hetedhét Játékmúzeum – Moskovszky és Réber Gyűjtemény ad otthont, 2021. október 18-án. A konferencia apropóján május 31-ig tartó „játékra” hívják a közönséget a múzeum közösségi oldalán.

A Szent István Király Múzeum régészei egy Árpád-kori település maradványaira akadtak rá Szabadbattyánban, a Szabadbattyán – Balatonfüred közötti vasútvonal villamosítási munkái kapcsán végzett helyszíni kutatás alkalmával. Az ezidáig feltárt maradványoknál készült képeket a múzeum Facebook-oldalán tette közzé.

Ma van a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 75 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött el a hazai zsidóság gettókba tömörítése. Székesfehérváron a Mártírok Emlékcsarnoka előtti téren néma főhajtással rótta le kegyeletét dr. Cser-Palkovics András polgármester és Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke.

A 780 éve lezajlott muhi csata előzményeit, körülményeit és magát a tatárjárást elemzi Szabados György történész a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont oldalán, a „Meg lehetett volna nyerni a muhi csatát?” kérdés mentén indulva. Az elemzés mellett fehérvári fiatalok közreműködésével, a 2019-es Koronázási Ünnepi Játékok óriás sakk előadásával is felidézhetjük a csatát a Youtube-on.

Néma koszorúzást tartottak Székesfehérváron kedden, a katyńi vérengzés áldozatainak emléknapján a Jávor Ottó téren, a Katyń Emlékkeresztnél. Azon mintegy 22.000 lengyel értelmiségi, tiszt és tisztségviselő előtt hajtottak fejet, akik a keleti Golgotán vesztették életüket.

1165 tavaszán egy bukott ellenkirály holttestét kerülgették a Zimony várát elfoglaló magyarok. Időbe telt, mire a magas fiatal férfi maradványainak megadták a végtisztességet. Az ok érthető, hiszen kudarcos és kártékony király volt, míg élt: magát III. Istvánnak tartotta, de a történelem – joggal – IV. Istvánként jegyzi.

A Wekerle Sándor Alapítvány a Képző- és Iparművészeti Szabadiskolával együttműködve " Wekerle Sándor és a dualizmus kora" címmel grafikai pályázatot hirdetett meg a centenáriumi évfordulóra. A pályázaton az első három helyezett pénzdíjban és díszoklevélben részesül, a legjobb munkákból augusztusban kiállítást rendeznek a móri Lamberg-kastélyban.