Bory Jenőt többnyire a nevezetes, romantikus Bory-vár létrehozójaként emlegetik a székesfehérváriak. Az alkotó azonban nem „csak” szobrászművész volt, építészként, festőként, pedagógusként, szakíróként is tevékenykedett. Az utóbbi években egyre részletesebben feltárt, páratlanul gazdag életművét ismerhetik meg az olvasók Magony Imre Bory Jenőről szóló monográfiájából.
Már forog Csákberényben az a film, amely Sobor Antal: Perelj, Uram! című színművéből előbb színpadra, most pedig a filmvászonra kerül. A Vörösmarty Színház Ítélet és kegyelem címen készülő produkciója a 48-as szabadságharc leverésének időszakából elevenít fel egy megtörtént, kevesek által ismert epizódot.
Székesfehérvár történetének kutatása, az eredmények széleskörű ismertetése, népszerűsítése a célja a Siklós Gyula Várostörténeti Kutatóközpontnak, amely folyamatosan közöl új, érdekes tartalmakat a közösségi oldalán megjelenő olvasmányokban. A legutóbbi írás II. Lajost idézi meg, akit napra pontosan 494 esztendeje helyeztek örök nyugalomra a Bazilikában.
Hétfőn este folytatódott a Közéleti és Kulturális Szalon rendezvénysorozata az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánián, ahol magyar szentek és boldogok közelgő emléknapja alkalmából Vakler Lajos, rendező-szerkesztő Szent László nyomában Erdélyben című dokumentumfilmjét vetítették.
November 9-én, hétfőn 18 órakor folytatódik a Közéleti és Kulturális Szalon rendezvénysorozata a Krisztus Király Plébánián (Zsolt u. 30.), ahol Vakler Lajos rendező-szerkesztő Szent László nyomában Erdélyben című dokumentumfilmjét vetítik. A szervezők kérik, hogy a vendégek maszkban érkezzenek.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésére emlékeztek ma országszerte, a nemzeti gyász emléknapján. Székesfehérváron hagyományosan az Országalmánál tartottak csendes mécsesgyújtást a városi, megyei, egyházi és honvédelmi vezetők, képviselők, valamint civil emlékezők részvételével.
Hétfőn, halottak napjának délutánján Spányi Antal, megyés püspök celebrált emlékmisét az II. világháború során, a Don-kanyarban elesett hősökért és minden katonahalottért Pákozdon, a mészeg-hegyi Don-kanyar Emlékkápolnánál. Az emlékmise után koszorúkat helyeztek el a hősök tiszteletére a kápolnánál nyugvó ismeretlen katona sírjánál.
Engesztelő szentmisét tartanak a világháborúkban elesett hős katonák emlékére a pákozdi Mészeg-hegyen november 2-án 15 órától. A Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség ingyenesen igénybe vehető, külön autóbuszjáratot indít az eseményre a Piac térről, a Vasútállomás érintésével.
Bory, Ybl, Mancz, Havranek, Dr. Berzsenyi, Dr. Fitz, főtisztelendő Bilkei, Kelényi és Kúti, valamint sok más neves székesfehérvári elődünk és a város történetének nyomába eredhettek szerdán délután az érdeklődők, akiket a Magyar Városkutató Intézet és a Fekete Sas Társaság nevében Váczi Márk, a Magyar Városkutató Intézet topográfiai munkatársa várt sétára, a Csutora temetőbe.
1543-ban Székesfehérvár török kézre került, s ezzel a város életében is megkezdődött a közel 145 éves oszmán uralom. Fehérvár 1688-ban szabadult fel a megszállás alól, de teljes mértékben fellélegezni még ekkor sem tudott. A bécsi Udvari Kamara a visszaszerzett területeket és városokat úgynevezett újszerzeményi területeknek tekintette.