1141. télutóján akadálytalanul, igen gyorsan ment végbe a királyváltás: három nappal II. (Vak) Béla király (1131–1141) halála után, február 16-án Székesfehérvárott már Géza fejére is tették a koronát. Apja szilárd trónt hagyott rá, de hozzá hasonlóan az ő idejét is rövidre szabta a sors, mindössze 32 évet élt.
A hagyományoknak megfelelően püspöki szentmisével emlékeztek meg Hősök Napja alkalmából a háborúkban elesett katonákról Pákozdon, a mészeg-hegyi Don-kanyar Kápolnánál. Az ünnepi liturgiát katonai tiszteletadás kísérte. A szentmise után koszorúkat helyeztek el az ismeretlen katona sírjánál, tisztelegve az idegen földön elesett magyar katonák és minden magyar katonahős áldozatvállalása előtt.
Május utolsó vasárnapja a Hősök Napja. Székesfehérváron pénteken kezdődött és vasárnap, a Belvárosban, a Hősök terén zárult a megemlékezés-sorozat, amelynek keretében a háborúkban elesett katonákra emlékeztek. Vasárnap délben Székesfehérvár Önkormányzata közös koszorúzást tartott a Fejér Megyei Önkormányzat, a Magyar Honvédség Parancsnoksága és a honvéd hagyományokat őrző civil szervezetek képviselőinek részvételével.
Szombaton délután Öreghegyen folytatódott a Hősök Napjához kapcsolódó megemlékezések sora. A Zobori út és a Donát utca kereszteződésében álló, a II. világháború hőseinek emléket állító keresztnél helyeztek el koszorút.
815 évvel ezelőtt, 1205. májusában két ünnepi eseménynek voltak tanúi azok, akik bebocsáttatást nyertek a Szűz Mária Bazilika roppant falai közé. Előbb egy gyermekkirálynak, III. Lászlónak adták meg a végtisztességet, akit az Árpád-házi uralkodók közül utolsóként temettek el Fehérváron. Május 29-én viszont már nem a vég, hanem az új kezdet került az érdeklődés középpontjába. Ezen a napon koronáztak királlyá egy harmincas évei elején járó fiatal férfiút, aki már nagyon várta ezt a pillanatot.
Minden év májusának utolsó vasárnapja a Hősök Napja. A székesfehérvári megemlékezések mellett hagyományosan május 31-én, vasárnap 15 órakor Spányi Antal megyés püspök celebrál szentmisét a Don-kanyar Emlékkápolnánál.
A Sétáló történetek kezdeményezés a fehérvári és Fejér megyei történetek gyűjtésére és lejegyzésére biztatja a lakosokat. A projekt az épületeknek, szobroknak, utcáknak azokat az anekdotáit, meséit és legendáit keresi, amelyeket az itt élők őriznek, és amit szívesen tárnak a közösség elé.
Az alábbi, nemrég megjelent fotón felbuzdulva felhívást tett közzé a Fekete Sas Társaság. (Kabáczy Szilárd a székesfehérvári Tiszti Klub bejárati kapujában, 1960-ban - a Szent István Király Múzeum tulajdona) A fiókok mélyén rejlő fotókat és történeteket várnak az épülethez kapcsolódóan és az érdekes képen felbátorodva kérdezik: kinek van régi fényképe az egykori Fekete Sas szállodáról? Ki ismer régi felvételt a belsejéről?
Orseolo Péter hazánk második és negyedik királya volt: 1038–1041, majd 1044–1046 között uralkodott. Szikár adatok fényében is látszik, hogy trónbirtoklása nem volt zavartalan. Azt pedig az alábbi eseményvázlat mutatja be, hogy erről ő maga tehetett.
A székesfehérvári királyi bazilika amellett, hogy a mindenkori uralkodó koronázásának helyszíne volt a város török általi elfoglalásáig, több Árpád-házi, valamint vegyes-házi királyunk temetkezett ide, általában hozzátartozóival együtt.
Legutóbbi galériák
Hasonló galériák
Loaded: 0%
Progress: 0%
Remaining Time -0:00
This is a modal window.
Beginning of dialog window. Escape will cancel and close the window.